Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Kun László: Közigazgatás és hatalomgyakorlás egykor és ma

évi önkormányzati törvény egyforma jogokkal ruházta fel az önkormányzatokat azzal, hogy kötelességük eltérő lehet. A megyei önkormányzatok helyettesítő szerepre lettek ítélve, azaz csak azokat a feladatokat láthatják el egyébként teljes körűen, amelyekre a települési önkormányzatok nem kötelezhetőek. A megye korábbi szerepét részben a köztársasági megbízott vette át, gondolunk itt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére, hatósági ügyekben a másodfokú szervként való eljárási jogosultságára. A megye és a köztársasági megbízotti intézmény sokfaktorú kompromisszum eredménye, amelyben összekeveredtek politikai célok és közigazgatási érdekek. A mai megye egy funkcióhiányos képződmény. A megyei önkormányzat közigazgatási jellegének tudatos csökkentése - sőt, szinte megszüntetése - azt eredményezte, hogy eredetileg talán nem szándékolt mértékben, gombamódra jöttek létre az elmúlt években a bürokratikusán szervezett, felülről vezényelt dekoncentrált szervek, amelyek száma megyénként ma már megközelíti a 40-et. Az önkormányzatokon kívüli területi közigazgatással a gond nem az, hogy ezek nagy számban vannak jelen, hogy nem szakszerűen teszik a dolgukat, hanem az, hogy ezek a döntően helyben felmerülő, helyben intézhető közigazgatási ügyeket intéznek helyi - és miután megyei szinten vannak szervezve - megyei önkormányzati testületi kontroll nélkül. Ez viszont nem közigazgatás-szervezési, hatékonysági, gazdasági- racionalitási, hanem hatalom-megosztási kérdés. A területi önkormányzat gyengesége azt eredményezte és eredményezi, hogy középszinten, területi szinten bekövetkezett az igazgatás teljes államosítása. Ennek pedig egyenes következménye, hogy akarva-akaratlanul a települések igazgatására rátelepszik a bürokratikus állami igazgatás, amelynek nem feladata és célja a települési önkormányzatok érdekeinek megjelenítése, érvényesítése, képviselete. Erre igazán csak a települések lakossága által választott területi önkormányzat képes. Hivatkozhatunk Magyary Zoltánra, aki helyesen látta, hogy a modem közigazgatás az állam és az önkormányzatok közötti koadminisztrációt jelenti. Egy állami, közigazgatási berendezkedés demokratizmusát az dönti el, hogy érvényesül-e a közigazgatás e két alanya között az egyensúly vagy sem. Ennek a kérdésnek a gyújtópontja a területi szint. Arra kell a jövő jogalkotásának választ adni, hogy területi szinten hatalommegosztás következik-e be egy valós, területi önkormányzati feladat- és hatókörrel bíró megyei önkormányzatok létrehozásával, vagy csupán munkamegosztás-e a cél, amely területi szinten a közigazgatási funkciók szinte kizárólagos alanyává az állami területi szerveit teszi. 134