Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Bariska István: Vas megye városai a XV-XVI. században
BARISKA ISTVÁN VAS MEGYE VÁROSAI A XV-XVI. SZÁZADBAN A „RENDI" ÁLLAM ÉS A VÁROSOK A hazai történeti kutatások egyértelműen igazolták, hogy Zsigmond király a városok renddé szerveződését „felülről hajtotta végre" 1405-ben, ám városok és polgáraik országrendiségét - itt nem részletezhető okok miatt azonban csak 1608-ban rögzítették. 1 Ebben ugyan a II. Ulászló 1514:3. te.-ben felsorolt szabad királyi városok - Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes és Sopron -, valamint a név szerint is megemlített Óbuda, Esztergom, Székesfehérvár, Lőcse, Szakolca, Szeben és Szeged sorát a továbbiakban más, ide sorolható városokkal ígérte kiegészíteni, de az országrendiséget - azaz országgyűlési követküldési jogot csak a szabad királyi városok kapták meg. Meg kell jegyeznünk, hogy az említett, 1608. évi törvénycikk rendezte a városok országrendiségét, és - ha korlátozottan is, de - újszerű hatalommegosztás valósult meg ezen fórumon, hiszen a városok együttesen is csak egyetlen szavazati joggal rendelkeztek. E törvény azonban az országrendiség új szereplőjének kodifikálásával is, a kétharmados rendszer létrehozásával, a felső és alsótábla elismertetésével lényegében legalizálta a főrendek hatalmi súlyát. Az a középkor végi állapot, miszerint pl. Franciaországban minden századik ember volt nemes, addig nálunk minden huszonötödik, vagy másként kifejezve ott minden tizedik ember szabad polgár volt, nálunk ezzel szemben minden negyvenöt-ötvenedik, jól mutatja az eltolódás, az elkanyarodás tényét. 2 A sajátos magyar fejlődés azt igazolja, hogy nálunk a 15-16. században nem a nemesség polgárosodásának folyamata kezdődött meg, hanem fordítva, a polgárság nemesedéséé. Ezt a folyamatot nevezte Zimányi Vera szellemesen „nemesi infláció"-nak. 3 A cseh városok a 15. században, tehát akkor szerezték vissza országrendiségüket, amikor ez Magyarországon még fel sem merült. Városaink helyzete ekkor inkább a lengyelekéhez volt hasonló, ahol még Krakkónak sem volt helye a szejmben. 4 A fejlődés egészét mérlegelve elmondható tehát, hogy a „rendi állam", amely a Mátyás-féle centralizmus eredményeit is felszámolta, a korporációs szerveződés születés rendi formáit preferálta. 135