Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Kun László: Közigazgatás és hatalomgyakorlás egykor és ma

KUN LASZLO KÖZIGAZGATÁS ÉS HATALOMGYAKORLÁS EGYKOR ÉS MA Egy ország, egy állam közigazgatási beosztása, pontosabban közigazgatási területbeosztása politikai-hatalmi kérdés. Ezt meghatározza a hatalom gyakorlásának módja, az állam és polgárai kapcsolatainak intenzitása. Ugyanakkor hordoz szervezeti sajátosságokat abban a tekintetben, hogyan szabályozták - alkotmány vagy szokásjog alapján - az egyes közigazgatási kategóriák és szintek egymáshoz való viszonyát, hogy az államépítés elvének az alá- fölérendeltséget vagy a mellérendeltséget tekintették. A centralizált elvű és a decentralizált elvű államépítési elvek és módszerek örökös harca tetten érhető történeti fejlődésünkben. Sajátossága e fejlődésnek, hogy községi közigazgatás - mint erről később szó lesz - lényegében nem létezett, hanem az a földesúr és a jobbágy magánigazgatási kapcsolataként volt értelmezhető. A városok jelentős része sokáig nem magyar etnikumú dominanciával bírt, és bár rendelkeztek közigazgatással, de társadalmilag-politikailag sok tekintetben idegenek maradtak. Nagyon jellemző sajátossága a magyar közigazgatás-történetnek az is, hogy sosem a közigazgatási egység elnevezése bírt jelentőséggel, hanem annak tartalma, szerepköre, amely mindig változott. Mindenkor más volt községnek, városnak lenni, mást jelentett a járás 1950 előtt, mást 1950 és 1971 illetve 1984 között, és egészen mást jelentett a királyi vármegye, a nemesi vármegye, a modern polgári megye, a tanácsmegye, de új tartalmat kapott, illetve kap vagy nem az önkormányzati megye: azaz mindenkor más volt a jelentéstartalma a megyének. Jellemző az is, hogy a politikai és érdekképviseleti szervek mellett a területi közigazgatásban szinte folyamatosan működtek dekoncentrált szervek is. Ugyanakkor igazán komolyan sohasem kérdöj éleződött meg az alapvetően megyecentrikus területi irányítási szerkezet, a megyei szintű területi koordináció igénye, szükségessége, ennek csak tartalma, mozgástere változott. A hatalommegosztást a központi, egységes hatalmat ellensúlyozó, területi, települési képviseleti elven működő decentralizált hatalom, azaz az önkormányzatok eszményét a gazdaságilag megerősödött és a politikai hatalomért küzdő polgárság vetette fel a feudalizmus elleni harcában. A 125