Források a szombathelyi gettó történetéhez 1944. áprlils 15-1944. július 30. - Vas megyei levéltári füzetek 7. (Szombathely, 1994)

14. A Dunántúli Hétfő cikke a kiürített zsidó lakások sorsáról (1944. május 30.)

Kézzel írt, eredeti tisztázat, Popper Jenőné saját kezű aláírásával. (VaML Szombatfiely város polgármestere iratai. Közigazgatási iratok 450/1944.) A május 26-án érkeztetett kérvényt másnap, a polgármester megbízásából Martin Lajos tanácsnok a Javadalmi Hivatalnak eljárás céljából kiadta. Palkó István alszámvevő június 13-án az alábbiakat jelentette a polgármesternek: „Tiszteletteljelentem, hogy Popper Jenőné részére a lefoglalt áruk közül az ovomaltinok mai napon visszaadattak, míg a bent jelzett árukat a rendőrségelkobozta, miután azok a megállapított részleten felül voltak. " 14. 1944. május 30. A Dunántúli Hétfő cikke a kiürített zsidó lakások sorsáról Érdekes számadatok a szombathelyi lakáshelyzetről A zsidók 780 lakást ürítettek ki 1950 lakószobával, a gettóból 165 keresztény család költözött el Hogyan lehetett volna a gettót máshol felállítani? A gettó felállítása szinte megoldhatatlannak látszó feladat elé állította Szombathelyen is a városházát, különösen pedig annak illetékes szervét, a lakáshivatalt. A gettó kijelölése maga is nagy és súlyos felelősséget jelentő probléma volt. Mindenáron el kellett kerülni a zsidók miatt a keresztény lakosságnak túlságosan sok kellemetlenséget okozzanak. Könnyű tehát egyszerűen kijelenteni, hogy a gettó nem jó helyen van. Vajon ha máshol, nevezetesen pedig valahol a külső területeken állították volna fel a gettót, mi történt volna?! Erre a kérdésre azok a számok adják meg a választ, amelyeket a lakáshivatal egy-két hetes munkája produkált. Micsoda hihetetlen tü50