Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században

1827-ben alakult pestit mintának tekintve, sorra alakultak a vidéki kaszinók: Kaposváron, Sátoraljaújhelyen, Kecskeméten, Erdélyben. Ily módon 1833-ban már 29 kaszinó működött Magyarországon (Erdéllyel). Ezek a kaszinók s általában a többi egyesületek nem születés vagy foglalkozás alapján létrejött kény szertársulások voltak, hanem már a rendi köteléken kívül alakultak meg.

15 Az 1825/27-es országgyűlés által kiküldött kilenc új bizottság munkájának eredményeit a Pesti Kaszinón keresztül szivárogtatták ki, s ezzel már -a liberális közszabadság elvének megfelelően- új funkcióval gyarapodtak az egyletek, úgy mint a nyilvánosság, a közvélemény kialakításának egyik lehetséges fórumai,16 a politizáló egyének véleményalkotó körei lettek. A liberalizmus másik eleme, ahogy Széchenyi fogalmazott a „Világban", a „közértelmesség" fejlesztése, melynek eszköze a „concentratió" volt, amelyben szintén nagy szerepet szánt az egyesületeknek. A liberalizmus másik motívuma, az érdekegyeztetés gondolata is, a „nemesi szabadságok" újfajta megközelítése („belső szabadság", „erkölcsi szabadság") oldaláról szintén a népneyelés fontosságát hangsúlyozta.

17 Ez vezetett -részben- a későbbi országos jelentőségű szakkönyvtárakat megalapozó egyesületi könyvtárak létesítéséhez (pl.1841: Természettudományi Társaság, 1842: Orvosegyesület), másrészt részben az egyesületi keretekben megjelenő nyilvános könyvtárak megjelenéséhez (pl. Kaposvár, Balassagyarmat, Győr, Rozsnyó, Veszprém, Pápa, Ipolyság, Bártfa, Kiskunfélegyháza, Kolozsvár, pest stb.)

18 A kulturális igényben jelentkező nemzeti törekvések természetesen a hazai etnikumok körében több helyen vezettek egyesületalakuláshoz, (pl.maticák). Az egyesületek alkalmasak voltak a politikus egyéniségek ismertté, ismertebbé tételére is: példaként említhetem Lovassy Lászlót a Társalkodási Egylet vezetőjét, de akár Batthyány Lajost is, aki az 1839/40-es országgyűlés után visszavonulva az Iparegyesületben vagy a Védegyletben készült a következő (1843/44) diétára.

19 A Védegyletnél maradva meg kell emlékezni a reformkori társaságok gazdaságot támogató szerveződéseiről, úgy mint a Magyar Gazdasági Egyesület elődjéről, az 1830-ban alakult Magyar Állattenyésztő Társaságról, vagy a Lánchíd felépítését segítő Hídegyesületről. Az 1830-40-es években részben pont az egyesületek nagyobb mérvű terjedése folytán a századelő nemesi kúriáiból a városokba átkerült kulturális központok is hozzájárultak ahhoz, hogy a nemesi és 78