Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században

a honorácior értelmiség korábban viszonylag elszigetelt csoportjaiból egy új társadalmi réteg alakuljon ki.

20 Tehát összességében a reformkori egyesületek össznemzeti érdekeket, értékeket hordozó funkciót töltöttek be. A szabadságharc bukását és az 1852-es császári pátens (mely alól csak a katolikus körök mentesültek) korlátozásait az egyletek egy része túlélte, bár igaz, igen szűkre szabott mozgáslehetőségek közepette. Az olvasókörök, a szakegyesületek (pl.OMGE) ekkor jobbára könyvtáraikat gyarapították. Az egyesületi tevékenység csak 1859t követően tudott élénkebbé válni. Új -bár hasonló törekvések voltak korábban is- egyesületfajta jelent meg: a nemzeti múlt hagyományainak ébrentartása szándékával: a múzeumegyesület (pl. 1859: Erdélyi Múzeum Egyesület). A provizórium időszakára esett az új nemzetiségi körök, pl. 1863-ban a Szlovák Matica turószentmártoni és a Román Irodalmi és Közművelődési Egylet nagyszebeni létrejötte. A Februári Pátens kibocsátását követően országos méretekben bontakozott ki -hivatalosan— a volt honvédek segélyezésére alakult honvédegyleti mozgalom, melyet még ugyanabban az esztendőben betiltottak, és amelynek az egész vezetőségét 1864-ben -árulás folytán— lebuktatták. A vármegyei gazdasági egyesületek politikai szerepe is éppen is éppen a neoabszolutizmus korában nőtt meg. Az 1850-es és 60-as évek szűk politikai mozgásterében kevés út állt a magyar politikai élet előtt. Ekkor az arisztokrácia számára ezek az egyesületek lehetőséget adtak bizonyos mérvű szervezkedésre. „Nem véletlen, hogy az 1850-es évek végén, az abszolutizmus gyengülése idején éppen ezért országszerte megalakulnak vagy újjáalakulnak ezek a szervezetek, amelyekben a szigorú rendőri intézkedések ellenére a megyei birtokosság összegyűlhetett, s megbeszélhette gazdasági problémáit."

21 Az OMGE 1857-ben alakult újjá. Békés megyében a későbbi kultuszminiszter, Trefort Ágoston szervezte meg a megyei egyletet megnyerve magának a helyi befolyásos birtokosokat, köztük Wenckheim Bélát és Lászlót, Almássy Kálmánt, valamint Eötvös Józsefet. A gazdasági egyesületek újbóli létrehozásának ösztönző feltételei között nem feledkezhetünk meg az agrártudományok hazai fejlődéséről, elért eredményeiről sem. Eötvös 1850-es esztendők elején írott munkájában, az „Uralkodó eszmék*-ben külön fejezetet szánt az általa is oly fontosnak ítélt 79