Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században
rás nyílt meg azáltal, hogy termékeik mindenkori jó értékesítése lehetővé vált. " 12 A megnövekedett élehniszerszükséglet és a megemelkedett telekárak a partmenti birtokosoknak szép .hasznot biztosítottak, valamint az iparosoknak is kedvező munkalehetőségeket teremtettek. A folyamat erősítésében a fürdőegyesületek játszották a legjelentősebb szerepet. Az egyesületi tagoknak Htiagybirtokos díszelnökkel az élen— és a települések lakosainak érdeke azonos volt: az idegenforgalom fellendítése és körülményeinek jobbátétele. Ebbe az érintett, ingatlannal rendelkező tagok a képviselő-testületeken keresztül egyénileg is beleszólhattak. Az egyéni és a közösségi erő ösztönző találkozásának eredményeit még ma is lehet látni: parkosítás, út- és csatornaépítés, közellátás, partvédelem, posták és vasútállomások építése, új életforma elsajátítása stb. E jegyekből állt össze tulajdonképp az, amit úgy mondunk, hogy az egyesületek helyi társadalmat szervező funkciója. Az egyesületek belső önszervező mechanizmusainak, történeti gyökereinek, fejlődésének kutatása fontos feladat lenne, hiszen áttételesen -főképp a falusi körök esetében- ezek feudális eredete is kimutatható (hegyközségek, legeltetési társulatok). Az egyletek közösségi ereje, hagyományokat őrző képessége -a szűkebb pátriához való tartozás tudatosításával— a hazaszeretet ápolásáért is sokat tett. Az egyik legizgalmasabb kérdéskör e társulatok demokratikus gyakorlata. A közhely határát súrolja az a kitétel, hogy Magyarországon nem voltak a közéleti demokráciának tradíciói. A források alapján teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a demokratizmus egyik keretét éppen az egyesületek biztosították (amit a jogszabályok ismeretében különösen nagyra kell értékelnünk.) E több komponensből összetevődő jelenség legfontosabb elemeit az alapszabályok határozták meg, a tagok és tisztségviselők jogait s kötelességeit, a szervezeti felépítést, a „rostákat" és szankciókat. Ez utóbbiakban nem kell feltétlenül a korábbi „megszokásoknak" megfelelően — csak a politikai motivációkat keresni, hanem a hétköznapok társasági-viselkedési elvárásaira is gondolhatunk. Az egyesületek politikai tevékenységük mellett sokat tettek a kulturáltabb életmód fejlesztéséért is. 13 Az egyleti helyiségekben megtiltották a trágár beszédet, és az alkoholizmust. Ide kapcsolható a körön belüli tolerancia és intolerancia, kis túlzással a polgári parlamentarizmus helyi gyakorlata is. 75