Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Bariska István : A büntetőbíráskodás egy különös intézménye a XVI-XVII. századi Vas megyében
földesúri hatáskörével, a Landgericht-tel. 3 Ez utóbbi természetesen magát az úriszéket is jelentette, tekintettel arra, hogy az uradalom csak ritkán képzett egységes, zárt birtoktestet. Minthogy a városi bíróság, a Stadtgericht intézménye elnevezésében is könnyebben volt elkülöníthető a város területétől, a terminusbeli egybeesés nem okozott zavart a szóhasználatban. Ez a folyamat nagyjából hasonlóan zajlott le a királyi -később szabad királyi— és a földesúri mezővárosok esetében is. Kőszeg 1531-ben a 15. századi zálogszerződések alapján már régen Alsó-Ausztria része volt magánjogi szempontból, amikor a városban folyó büntetőperes törvénykezés során először feltűnt egy különös bíróság, méghozzá négy város és mezőváros törvényszékének működésére az első adat (Als zwölff herren von vier Freyen Stätn vnnd Märkten zu Güns Irer Ordnung und prauch sampt dem Stattrichter daselbs versammelt in der Schrann zu Gericht sassen). 4 Ez a fenti forrásidézet két dologra utal nyomban. Egyfelől arra, hogy eleve létezik „négy szabad város és mezőváros" delegált bírósága, másfelől arra, hogy a maguk szokásai és rendje szerint ítélkeznek és ülnek törvényt. S minthogy tizenketten jöttek Össze, feltehető, hogy az egyes városok ill. mezővárosok 3-3 delegált taggal képviseltette magát benne. A négy város ez esetben is azért külön megnevezve, mert a kiadott Urfecht, azaz kezeslevél számára ez természetesen ismert volt. Jóval később, az 1585-ös tanúvallatási jegyzőkönyvbe 1552-re visszamenőleg aztán feloldották ezt a jogközösséget. 5 Eszerint a négy város alatt Kőszeget, Szombathely, Rohoncot és Csepreget kellett értenünk. Devecserí Ghoron János akarta elvitatni az ún. pártatlan bíróság illetékességét büntetőügyekben, illetve pallosjogra vonatkozóan, amikor az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara -tulajdonképpen már Ghoron halála után— erről a törvényszékről megvallatta Szombathely, Csepreg és Rohonc polgárait. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért éppen ezek a városok kerültek ebbe a delegált bíróságba. A kézenfekvő választ Harald Prickler adta meg mintegy húsz esztendővel ezelőtt, amikor kimutatta, hogy Sopron városjogához mintegy városjogszövetséget (Stadtrechtsverband) alkotva a 14-15. században olyan városok tartoztak itt Nyugat-Magyarországon mint Győr, Csepreg, Szombathely, Rohonc és Sárvár (Sziget). 6 Az 1531288