Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Bariska István : A büntetőbíráskodás egy különös intézménye a XVI-XVII. századi Vas megyében
ben összeült delegált bíróságban tehát egy 14-15. századi nyugat-magyarországi városjogszövetségi tagok tartottak törvényt. Ezt a bíróságot, hol négy város és mezőváros -alkalmasint négy szabad város és mezőváros—, hol pedig pártatlan bíróságnak titulálják a 16. századi források. Az, hogy Sárvár és Győr ebben már nem szerepelt, okát nem tudjuk. De hogy 1531 és 1643 között ennek a bíróságnak a létét közvetlenül igazolni lehet, azaz arra utal, hogy egy különös érdek e felsorolt négy város bíróságba-egyesülését még a 16. század elején felgyorsította. Meglehet, hogy a tárnoki bíróság működésének zavarai a török megjelenésekor. Meglehet, hogy a Sopron város által használt jog szabad szokásjogának egyesítéséről van szó. Egy tény, a bíróság működésére 1539-ben egy boszorkányvádas perben, 1552-ben lopásügyben, 1573-ban erőszakoskodás tárgyában, 1583-ban rablás kérdésében Szombathelyen, neuhofi Jurisics működése alatt több esetben is Kőszegen (alkalmasint a várban tettek erre kísérletet) különböző kriminálprocesszek esetében 1556 és 1573 között, az 1585-ös nagy tanúvallomások alapján 1550 és 1556 között a rohonci tanúk szerint Christoph Teufel zálogbirtokossága alatt mindvégig Kőszegen, aztán 1576-ban Batthyányé Svetkovics Erzsébet úrnő idején a csepregi tanúk szerint, 1586-ban ugyancsak büntetőperben Nagyasszonyfa, Meszlen, Kecel és Gencs falvakra vonatkozóan -ahogy azt Istvánffy elrendelte a Kőszeggel kiegészített „3 város bírósága" mondta ki az ítéleteket, de Kőszeg hajtotta végre. De ezt igazolják az ún. Choron- és a Nádasdy Kristófné-féle korszak aktái is 1575 ésl585, illetőleg 1586 és az 1610-es évek között is. 7 Tulajdonképpen a kutatás szempontjából szerencsésnek kell mondani azt, hogy időnként fellángolt a vita a pallosjog (Landgericht) gyakorlása körül. Mert ezeknek a sokáig tartó, olykor évekig elhúzódó vitáknak a dokumentumaiból ismerjük meg a tényleges gyakorlatot és a küzdelem mibenlétét. Többek között Locsmánd és Kőszeg kemény vitáját az uradalom pallosjoga körül 1584 és 1591 között, majd 1600-ban és 1630-ban, avagy gr. Széchy Mihály kísérlete 1630-ban a bíróság belső szerkezete kibővítésére olyan adatokat szolgáltatnak a kutatás számára, amely egyértelművé teszi, hogy a „négy város bíróságát", az ún. „unparteiisch Geding" vagy „unparteiisches Recht"néven is nevezett bíróságot az idők folyamán, azaz az említett 15311563 között többször is megkísérelték kibővíteni avagy „megszállni". 8 289
