Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Történelmi arcélek Vas megyéből - Tilcsik György : Vidos József politikai pályája

katonai elitjéhez, hanem tevékenysége elsősorban a helyi, a lokális társadalom szempontjából volt fontos és meghatározó. Bizonyos leegyszerűsítéssel ilyen személynek mondható Vidos József is, aki azonban -és ezt máris előre kell bocsátanunk-életének bizonyos szakaszaiban országos porondra lépett és ott lényegi szere­pet is játszott. Hősünk 1805-ben született, abban az esztendőben, amelyben mind Európa, mind pedig Magyarország életében igen fontos esemé­nyek játszódtak le. Ez -mint közismert— a napóleoni háborúk idősza­ka volt, 1805 pe/lig Trafalgar, Aussterlitz és a pozsonyi béke éve, és ebben az esztendőben fogadta el a magyar országgyűlés az első, a magyar nyelv államnyelvvé való tétele szempontjából alapvető hatá­rozatát. A nemesdömölki evangélikus gyülekezet születési anyakönyvébe 1805. április 18-án jegyezte be a lelkész, hogy a Mihályfán lakó ne­mes Vidos Zsigmondnak és nejének, Bartza Eszternek fia született, aki a keresztségben a József nevet kapta. 1 A Vidosok nemességüket a 13. századig vezethették vissza, és a jónevű középbirtokos család -amelynek széles rokonsága szinte az egész Kemenesaljára kiterjedt­tagjai a 17. század közepétől szinte folyamatosan megtalálhatók vol­tak a megyei adminisztráció valamely posztján. 2 Vidos gyermek- és ifjúkoráról szinte semmit sem tudunk, ám az előbbiek nyomán nem meglepő, hogy a soproni evangélikus líceum el­végzését követően a jogi pályát választotta, és ez szinte predesztinál­ta, hogy megyei hivatalnok legyen belőle. így is történt. Az 1825. feb­ruár 1-én megtartott Vas megyei kongregáción hirdették ki az admi­nisztrátor azon levelét, amelyben Vidos Józsefet a megye másodal­jegyzőjévé nevezte ki. 3 Érdekes egybeesés, hogy ezen esztendő no­vemberének 3-ik napján a magyar országgyűlés alsótáblájának kerü­leti ülésén egy fiatal, Sopron megyei illetőségű nemes -aki később kö­zelebbi ismeretségbe, majd barátságba került Vidossal-birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létesítésé­nek céljára. Arra, hogy Vidos megfelelő szakértelemmel és szorgalommal vé­gezte teendőit a megyei adminisztrációban, abból is következtethe­tünk, hogy mind fajsúlyosabb feladatok ellátásával bízták meg. Las­san, de fokozatosan emelkedett a hivatali ranglétrán. 1830-ban a me­gye első aljegyzője, 1832-ben táblabírája, 1835-ben pedig főjegyzője 2K

Next

/
Oldalképek
Tartalom