Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Tilcsik György : Adalékok Wimmer Ágoston 1848. évi tevékenységéhez
hány vezetőjének irigységgel vegyes haragját. Mind nehezebb körülmények között volt kénytelen dolgozni, mígnem helyzete lehetetlenné vált és 1833-ban elhagyni kényszerült Felsőlövőt. A Pozsony megyei szabad királyi városba, Modorba költözött, de hívei kérlelésére 1835 őszén visszatért Felsőlövőre. Wimmer életének és tevékenységének feltárásával foglalkozó munkák egybehangzóan állítják, hogy ettől az időponttól számítható igazán az a nagyszabású és szerteágazó reformtevékenység, amely a felsőlövői lelkipásztor nevét a megye, sőt az országhatáron túl is ismertté és elismertté tette. Nagyszámú és folyamatosan megjelent egyházi tárgyú publikációjában újszerű teológiai és egyházszervezeti nézeteinek adott hangot. Emiatt összeütközésbe került egyházi elöljáróival és pert is indítottak ellene. 2 Feltétlenül említésre méltó volt földrajztudományi munkássága is, amelyet ékesen bizonyít, hogy ezirányú tevékenysége Alexander von Humbold elismerését is kivívta. Wimmer és Humbold rendszeresen leveleztek is egymással, és egyszer amikor Wimmer Berlinben járt, Humbold bemutatta őt IV. Frigyes Vilmos porosz királynak. 3 Jónéhány -elsődlegesen a fiatalabb nemzedéknek szánt- vallási tárgyú munka megjelentetése és terjesztése mellett Wimmer egyik legfőbb feladatának a Szentírás terjesztését tekintette. Ennek méreteit jól érzékelteti, hogy 1838 és 1848 között közel 130.000 magyar, német, cseh, szerb, román, héber, angol, török, görög és szír nyelvű bibliát, új és ótestamentumot adott el. Könyvkiadói és terjesztői munkája során Európa számos országába eljutott. 1840-ben a londoni székhelyű Brit és Külföldi Bibliatársaság tagjává választották, és felkérték, hogy legyen a társaság közép-európai megbízottja. 4 Wimmernek közvetítőként kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az 1840:VII.tc. 9.§-a alapján -az országban a Tolna megyei Kokasd község után másodikként— Felsőlövő engedőleges örökváltsági szerződést köthetett földesurával, gr. Batthyány Gusztávval. Az 1840. december 12-én Bécsben aláírt szerződés szerint a község lakói 40.000 pengőforint lefizetése ellenében örökre megváltották magukat a földesúri terhek teljesítésének kötelezettsége alól. A felsőlövői örökváltsági szerződés nyomán egyébként a borostyánkői uradalom további 14 községe szabadult fel hasonló módon 1848-ig. 5 187
