Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Tilcsik György : Adalékok Wimmer Ágoston 1848. évi tevékenységéhez

Wimmer talán legnevezetesebb és legmaradandóbb alkotása a felsőlövői evangélikus tanintézet terveinek kimunkálása és a későbbi­ekben mintaiskolává vált intézmény megalapítása volt. Az intézet alapkövét 1842-ben tették le és 1845. május 12-én avatták fel ünne­pélyes keretek között az épületet, amelynek építési költségeihez IV. Frigyes Vilmos 10.000, József nádor felesége, Mária Dorottya főher­ceg asszony pedig 2.000 pengőforint adománnyal járult hozzá. Az is­kola Wimmer elképzeléseinek megfelelően a legkorszerűbb nevelési elvek alapján községi néptanítókat képzett, mégpedig oly módon, hogy erre a célra a községi iskola legkiválóbb, 15-18 éves korú tanu­lóit választották ki. A későbbiekben gimnáziummal és reáliskolával kibővült, rendkívül jólfelszerelt tanítóképző a korszak híres és meg­becsült intézménye volt. 6 Wimmer ezirányú munkásságának jelentő­ségét az is jelzi, hogy az 1843/44. évi magyar országgyűlés által kikül­dött népiskolai bizottságba is meghívást kapott. Az utolsó előtti rendi országgyűlés alatti pozsonyi tartózkodás minden bizonnyal jelentős befolyást gyakorolt a felsőlövői evangélikus lelkészre, 7 aki például -amint azt a titkosrendőri jelentésekből tudjuk— oly annyira lelkes híve volt a védegyleti mozgalomnak, hogy még a szószékről is pré­dikált annak előnyeiről. 8 A teljesség igénye nélkül Wimmer további két rendkívül hasznos és előremutató kezdeményezéséről kell még említést tennünk: Egyfe­lől az oksági gazdálkodás elvei alapján működött községi gyümölcsfa­termesztő társaságról, 9 másfelől pedig az 1845-ben alapított Felsőlö­vői Községi Segélyegyletről. 10 Wimmer korának ismert hazai személyiségei közül is jó és tar­talmas kapcsolatot ápolt többek között József nádor főherceggel és nejével, továbbá Széchenyi Istvánnal és Edvi Illés Pállal. 11 Összességében tehát elmondható, hogy az 1848 előtt alig 700 lel­ket számláló Vas megyei kisközség, Felsőlövő bécsi születésű, magya­rul nem csak nagyon jól megtanuló, hanem ízig-vérig magyarrá is vá­ló evangélikus papja nem csupán Vas megyei, hanem az egész ma­gyarországi protestáns egyház egyik legjelentősebb egyházi közírója és reformere volt, aki a polgári átalakulás jónéhány alapkérdésében a leghaladóbb elveket vallotta magáénak. 12 Wimmer Ágoston az 1848 márciusi és áprilisi bécsi, pozsonyi és pest-budai híreket nagy lelkesedéssel fogadta. Vas vármegye 1848. május 1-én megtartott közgyűlésén a korábbi megyegyűlés funkcióját 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom