Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

zött, s ennélfogva egyáltalán nem kell tartani az ellenséges portyáktól és betörésektől, ezért a vármegye közönsége azt a rendelkezést hozta, hogy szigorúan megtiltja az eddig engedélyezett legeltetést mind az őfelsége végváraiban állomásozó katonáknak, mind pedig más főurak katonaságának egészen addig, ameddig ezen béke csendessége és nyu­godalma tart, s az ellenség portyái szünetelnek. Ha pedig a mondott katonák az ebben a rendelkezésben foglaltak ellenére bármelyik főúrnak vagy nemesnek a jószágaira száll­nának a legeltetés okáért, akkor az alispán urak hivataluk elvesztésének a terhe alatt kö­telesek lesznek a vármegye lakosait maguk mellé venni és segftségükkel az ilyen legelte­tő katonákat a főurak és nemesek jószágairól elűzni és elkergetni: erre a vármegye kö­zönségétől teljes és mindenre kiterjedő felhatalmazást kapnak. Ha pedig akadnának olyanok, akik az alispánok parancsára nem fognának fegyvert ezen katonák ellen, akkor az ilyeneket pénzbüntetéssel kell sújtani, oly módon, hogy a főurakon, a birtokos neme­seken és az egytelkes nemeseken 24 forintot, a jobbágyokon és a parasztokon pedig 12 forintot vehetnek meg visszavonhatatlanul és azonnal az alispánok, helyetteseik és a szolgabfrák. Ez a felkelési kötelezettség egyaránt vonatkozik a főurak jószágaira, vala­mint a főurak és őfelsége stipendiáriusaira, akik ebben a vármegyében jószágokat és bir­tokjogokat bírnak. 966. (1.246-247.) Azzal a súlyos panasszal kapcsolatban, amelyet a vármegye né­mely nemesei, de legfőképpen Ják possessio lakosai terjesztettek a közgyűlés elé Batthy­ány Ferenc úrnak (spectabilis ac magnificus), az ország Dunán inneni részei főkapitá­nyának a gyalogos katonái ellen — amely katonák tudniillik rendkívül sok kárt okoztak, kegyetlen gonosztetteket és hatalmaskodásokat vittek végbe, tetszésük szerint dúltak és garázdálkodtak mindenfelé —, a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: követséget kell küldeni őnagyságához, hogy fékezze meg katonáinak a zabolátlanságát, vezényelje el azokat a nemesek jószágairól, s a szerencsétlen népet, amint annak a főka­pitányi tisztéből is következni kell, védelmezze meg végre az ilyesfajta rablóktól és fosz­togatóktól, az elvett jószágokat pedig adassa vissza a lakosoknak. — A vármegye közön­sége ezen küldöttség tagjaivá szarvaskendi Sibrik Oszvaldot és Balogh Jánost (egregii) választotta. 967. (1.247.) Ugyancsak panaszt terjesztettek elő a Rábán túl, a Kemenesalja ke­rületben lakó nemesek és más lakosok is valamely katonák ellen, akik faluról-falura kó­borolva hatalmaskodnak és legeltetik lovaikat. Erre a panaszra is a következőképpen határozott a vármegye közönsége: két nemest kell követségbe küldeni Nádasdy Tamás úrhoz (magnificus), akinek a neve alatt szolgálnak tudniillik e katonák, s fel kell szólítani a nevezettet, hogy mivel a békesség már megköttetett, vezényelje el a katonáit a neme­sek jószágairól a saját birtokaira, vagy tartsa vissza őket a falvak népén elkövetett hatal­maskodásoktól, mivel a nemesek nem tűrhetik ezt tovább, s igyekezzék minden erejével a közjó és a békesség megőrzésére törekedni, nehogy okot adjon valamilyen nagyobb 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom