Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

forrongás kirobbanására. — A vármegye közönsége ezen követség tagjaivá Rajky Mátyás deákot (nobilis litteratus) és az érintett Kemenesalja szolgabfráját választotta. 968. (1.247.) A vármegye közönsége azt a határozatot hozta, hogy a jelenlegi jegyző fizetésére, amely 80 forintot tesz ki, a birtokos nemesek személyük után 20 dénárt, jobbágyaik és zselléreik házai után hasonlóképpen 20 dénárt, az egytelkes nemesek pedig személyük után 10 dénárt fizessenek. A kivetett pénz beszedése a szolgabírák — név szerint Soól János, Káldy Ambrus, Hertelendy Ambrus és Lamperth István — feladata lesz. 969. (1.247.) A vármegye közönsége úgy rendelkezett, hogy azoknak a peres iratoknak a visszaváltásáért, amelyek a most elhunyt jegyző Özvegyének a kezénél maradtak, ugyanennyi pénzt kell beszedni (lásd az előző bejegyzést) az elmúlt 1606. esztendőre, amikor tudniillik a jegyző meghalt. Ez a beszedés azonban oly módon történjék, hogy a perceptorok adjanak számot a nekik átadott összegről, s ha az elszámoltatásuk megtörtént, akkor az esetleg fennmaradó pénzt a vármegye egyéb szükségeire kell fordítani. VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1607. május 28. (f. II. p. D. Exaudi), Szombathely 970. (1.248.) A közgyűlésen név szerint felsorolt jelenlévők: gróf Zrínyi Miklós és rimaszécsi Széchy Tamás (spectabiles ac magniflci); rajtuk kívül Batthyány Ferenc úr személyében Hollóssy Sándor és Eszéky Márton; Báthory Erzsébet grófnőnek, néhai gróf Nádasdy Ferenc (spectabilis et magnificus) özvegyének a személyében Radovan István; Tőrök István úr személyében Szekeres Márton és Ányos Menyhért; Nádasdy Tamás úr személyében pedig Bódogfalvay Demeter és Horváth István (egregii et nobiles) voltak jelen, akik, mint nevezett uraik küldöttei, rendelkeztek a megfelelő megbízólevelekkel. 971. (1.248-249.) Vas vármegye főurainak és nemeseinek a közönsége egyhangúlag és megegyező akarattal a következő statútumokat alkotta. Először: mivel a különféle kóborlók, bitang katonák és hajdúk mindenfelé sanyargatják a szerencsétlen népet, a vármegye nemes és nem nemes lakosait egyaránt — e katonák többsége egyébként a végvárak és némely föbif tokos urak zsoldosai közül kerül ki —, az alispán urak osszák fel a vármegye nemes és nem nemes lakosait századokra, vajdaságokra és tizedekre, élére állván az így megszervezendő hadaknak, mindenütt fogják el az ilyesfajta rablókat, orgyilkosokat és hatalmaskodókat, s az elfogottakat adják a főispán úr kezére, hogy elvegyék megérdemelt büntetésüket. Ha pedig a kiváltságos nemesek birtokain fognának el ilyesféle gonosztevőket, s ha — amint az 1599. évi 36. törvénycikkely tartalmazza — 49