Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vasvármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1631-1641

járásából a nevezett Pápa végvárához szokták az ingyenmunkát szolgáltatni, azonnal és késlekedés nélkül végeztessék el azt, egy nagyon rövid határnapot tűzvén ki a teljesítésre. 1782. (II. 51.) A vármegye közönsége elrendelte, hogy a szolgabírák és helyetteseik azonnal, időhaladék nélkül és visszavonhatatlanul szedjék be a bírságot azoktól, akik nyakasságtól vezéreltetvén, nem vettek részt a Rába folyó partjainak az eltorlaszolásában. Ennek érdekében kiadták nekik a bírságlevelet is. 1783. (II. 51.) A vármegye közönsége esküdtté választotta Csajthay Jánost (egregius). VAS VÁRMEGYE TÖRVÉNYSZÉKE (1641. június 10. után), Szombathely 1784. (II. 51-52.) Felvétetett a főispán úrnak, mint magisztrátusnak és felperesnek a Pataky Judit asszony (nobilis), néhai Bagoly Menyhért (egregius) özvegye, mint alperes ellen indított pere. A felperes érdekében és prokurátort valló levelével Meszlényi Péter jelent meg, az alperes prokurátora- pedig a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel Retkes Balázs volt. Az alperes fél prokurátora ünnepélyes protestáció formájában semmissé nyilvánította az elfogatást elrendelő levelet annak az összegnek a letételével, amelyből a szokás szerint a bírákat és a perbéli ellenfelet kell kielégíteni; továbbá inti a perbéli ellenfelet a neki abból járó rész felvételére és kéri az elfogatólevél átadását. A felperes fél prokurátora ünnepélyesen protestál a fenti ügyvédi előterjesztés ellen, kijelentvén, hogy a törvény nem engedi meg az elfogatóparancs érvénytelenítését. Azt is mondja, hogy mivel a perben a magisztrátus a felperes, ezért nem lehet a felek között arányosság. Mindezek alapján követeli, hogy a kihirdetett és hitelesített elfogatólevelet a törvényszék az ő kezébe adja, mivel az alperes fél egyébként sincs személyesen jelen. Az alperes fél prokurátora kijelenti, hogy nem lehet helyet adni a felperes prokurátora érvelésének és protestál is az ellen, mivel nem egyezik a vármegyében régtől fogva gyakorolt jogszokással — erre példa Meszlényi Péternek az őfelsége elleni pere is, amelyet szintén a magisztrátus indított. Mindehhez járul még, hogy mind a két fél egyenlő és arányos: mindketten azonos nemesi előjognak örvendenek ugyanis, s így a nemesség tekintetében egyformák, egyik sem alábbvaló a másiknál. Az elmondottak alapján kéri tehát a régi jogszokás szem előtt tartását a perben. A felperes fél prokurátora továbbra is ragaszkodván előbbi követeléséhez, ünnepélyesen protestál ilyesfajta érvelés ellen. Kijelenti továbbá, hogy a jelen, a felperes magisztrátus és az alperes személy között folyó pernek nem valamiféle jószágok és birtokjogok képezik a tárgyát, hanem a megírt kereset, és így különbséget kell tenni a felek 228