Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vasvármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1631-1641

között az egyenlőség tekintetében. Az alperes prokurátora által felhozott példa egyéb­ként sem bizonyít semmit, hiszen annak nem egy ítélet érvénytelenítése volt a tárgya. Mindezek alapján megismétli a fenti követelését. Az alperes fél prokurátora megismételvén az általa elmondottakat, további érveket hoz fel, amelyek szerint még nem eldöntött tény, hogy a perben a mondott felperes-e az illetékes a kereset előterjesztésére, vagy sem. Véleménye szerint a felek még csak az első kérelemnél tartanak, amikor az alperesnek szabad mindent vitatni és szabad az ftéletle­velet érvényteleníttetni vagy magának kiadattatni a fent elmondott és a joggyakorlat ál­tal megerősített érvek alapján: ami ugyanis szabad az egyik embernek, az szabad kell, hogy legyen a másiknak is. Megismétli tehát a követelését. A felperes fél prokurátora ezt az előterjesztést is, mint jogorvoslat nélkül valót, sem­misnek mondja, s kijelenti, hogy az általa előadott indokok alapján az elfogatólevelet nem lehet érvényteleníteni; követeli tehát, hogy a törvényszék adja át azt neki. Az alperes prokurátora továbbra is azt állítja, hogy a törvény és a gyakorlat által megerősített szokásjog szerint az elfogatóparancsot a kihirdetés előtt, hiszen akkor még a bírák kezében van, mindig is meg lehetett semmisíteni és most is érvényteleníthető; to­vábbra is ezt követeli tehát. Erre a felperes fél prokurátora azt mondja, hogy az ilyen esetekben sem az ország törvénye, sem pedig az eddig szem előtt tartott jogszokás és joggyakorlat nem engedi meg, hogy jogorvoslat nélkül érvénytelenítsenek egy ítéletet. Az alperes fél prokurátora megismételvén a korábban elmondottakat, kijelenti, hogy az ügyben másfajta jogorvoslatot nem lehet követelni, csak az érvénytelenítést, amelyet a bírák a mai napon egy más ügyben már elvégeztek; az ezért leteendő pénz már egyéb­ként is teljes egészében a kezüknél van. A felperes fél prokurátora azt állítja, hogy a felhozott példa nem vonatkoztatható ide, mivel annak a bizonyos ítéletnek a mai napon történt megsemmisítése egyenlő és arányos felek között történt. Az alperes prokurátora azt mondja, hogy a jelen per csak annyiban a magisztrátus pere, amennyiben a kereset főbenjáró vétek elkövetésén alapul, de egyébként olyan sze­mélyek között folyik, akik egyenlőképpen rendelkeznek a nemesi szabadsággal, ezért a példa ide vonatkoztatható. A felperes fél prokurátora erre kijelenti, hogy a jelen per tanúvallomások mellett fo­lyik és ha semmi másért, már ezért is különbözik az alperes prokurátora által említett két példától. Az alperes fél prokurátora továbbra is ragaszkodik az általa előadottakhoz és azt kö­veteli, amit korábban kért. A vármegye törvényszéke a következő ítéletet hozta: az elfogatóparancs érvénytele­nítését meg kell engedni és ennélfogva a per vissza kell, hogy térjen az eredeti kere­sethez. 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom