Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

törvényeiben, de a mostani császári és királyi felség legújabb törvényeiben is egyaránt világosan és bőségesen le van írva, hogy meg kell védeni és meg kell őrizni a nemesi előjogokat és a közszabadságot, továbbá, hogy üldözni, büntetni és irtani kell mind a nyilvánvaló és a gyanúság alá eső gonosztevőket, mind pedig az ilyenek pártfogóit és támogatóit, ezért senkinek sem engedtetik meg, hogy szembeszálljon az ország törvényeivel és semmibe vegye az azokban foglaltakat. Ennélfogva tehát a vármegye megújítja és megerősíti azokat a határozatokat és statútumokat, amelyeket Vas, Sopron és Zala megyék közönsége hozott a Szombathelyen, az előző 1614. esztendő május havának 5. napján közösen tartott gyűlésben, s kijelenti, hogy mivel pontosan összhangban vannak az ország törvényeivel, mindenki köteles magát alkalmazni azokhoz. 1410. (1.407.) A vármegye közönsége a hivatkozott és most megerősített határozatoknak az értelmében és szellemében elrendeli, hogy összes lefoglalt jószágaikkal együtt bocsássák szabadon azokat a nemeseket, akiket a főkapitány úr tisztségviselői és más emberei a köztörvényekben foglaltak ellenére elfogtak és rabságban tartanak; ezek ellen ugyanis gyanúság esetén csak a főispán úr és az alispánok indíthatnak törvényes keresetet és járhatnak el a törvényszék előtt. 1411. (1.407.) A főkapitány úr protestációt terjeszt elő ezen rendelkezés ellen (lásd az előző bejegyzést), kijelentvén, hogy mint a vármegye tagja, engedelmeskedni akarna ugyan annak, ámde ő királyi és császári felsége tudta és beleegyezése nélkül senki nem merészelhet senkit sem szabadon bocsájtani. 1412. (1.407.) A vármegye közönsége is protestációt terjeszt elő, mivel úgy értékeli a dolgot, hogy a főkapitány úr szembehelyezkedik a megyei határozatokkal s következésképpen a nemesség szabadságával is; elhatározza továbbá, hogy mindezekkel kapcsolatban mennél előbb értesíteni kell őfelségét. 1413. (I. 407.) Batthyány Ferenc úr is protestációt terjeszt elő, mivel úgy látja, hogy Széchy Tamás főkapitány úr nem akar engedelmeskedni a vármegye határozatának és semmibe veszi azt, vagy más szavakkal: a főispán úr és a többi nemes tekintélyével szegül szembe. Ezen a módon pedig az összes statútumot és rendelkezést érvénytelenné és semmissé lehet tenni, s ha a főispán úr valamilyen gyűlést hirdetne, ilyen körülmények között ő sem személyesen, sem kiküldött követei által nem kíván részt venni azon. 1414. (1.407.) Az egytelkes nemesek hasonlóképpen protestációt terjesztenek elő. 1415. (1.407.) Ami a felkelés dolgát illeti abban az esetben, ha az ellenség váratlanul és hirtelen támadást indítana a megye, vagy a vele közvetlenül szomszédos részek ellen, a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: minden főúr és birtokos nemes minden egyes, a törököknek meg nem hódolt porta után állítson ki egy jól felszerelt puskás gyalogos katonát, a meghódolt porták közül pedig kettő állítson egy katonát. Az 148