Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 1836 - Vas megyei levéltári füzetek 4. (Szombathely, 1991)

Bevezető

Bevezető A Vas megyei levéltári füzetek jelen kötete a reformkor egyik legjelentősebb földrajzi-statisztikai szakírója, egyszersmind aktív politikusa, Fényes Elek: „Magyarországnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statislikai és geographiai tekintetben" címmel, hat kötetben kiadott munkája 1836-ban, Pesten megjelent első kötetének 334-417. oldalán lévő, Vas vármegyét bemutató részét tartalmazza, amely a helytörténctírásnak és a honismereti kutatásnak a 19. század első évtizedeire vonatkozóan adatgazdag, megbízható bázisa. Fényes Elek 1807. július 7-én, a Bihar vármegyei Csokajon született, szülei legkisebb, tizedik gyermekeként. Fényes Antal a birtokain gazdálkodó, felvilágosult gondolkodású, sokat olvasó édesapa, fiát a debreceni kollégiumba küldte tanulni. A nagy múltú, de megmerevedett szellemű és oktatási rendszerű intézményben eltöltött nyolc év után a nagyváradi királyi akadémián filozófiát hallgatott. Fényes jogi tanulmányait Pozsonyban végezte s ennek során Fáber Antal professzor előadásain ismerkedett meg a statisztika alapjaival. Ügyvédi vizsgáit 1828-ban tette le. Az országgyűlések munkájában, a távollevő gróf Haller János megbízottjaként, tanácskozási joggal vett részt 1830-ban illetőleg 1832/36-ban. Eitelc Zsófiával kötött házassága, majd édesapja 1831-ben bekövetkezett halála után a Pozsonyhoz közel lévő Sárosfán bérelt birtokán maga is gazdálkodva ismerte fel az ország polgárosodása és a valóságos gazdasági és közállapotok ismeretének hiánya között feszülő ellentétet, mely a nemzet erőforrásainak tényszerű számbavételére ösztönözte. Hivatalos statisztikai szolgálat hiányában felhasználta az 1828. évi országos adóösszeírást, Lipszky Repertóriumát, a katolikus egyházmegyei sematizmusokat s az így nyert adatokat országjáró körútjai, hivatalos szervekkel és magánosokkal folytatott levelezései során