Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 1836 - Vas megyei levéltári füzetek 4. (Szombathely, 1991)

Bevezető

IV. szerzett információkkal egészítette ki. A hazai és külföldi szakírók (Korabinszky Mátyás János, Vályi András, Schwartner Márton, Lassú István, Csaplovics János, Eresei Dániel, Magda Pál) müveinek feldolgozása, közel évtizedes statisztikai anyagygyújtés, rendszerezés után 1836 és 1840 között megjelent hat kötetes első müvében, amelyben a helységnévtárak szerkezetét követte, részletes tájékoztatást adott az ország helyzetéről. Statisztikai-földrajzi szempontok mellett demográfiai, néprajzi, történeti, közigazgatási adataival korának leggazdagabb leíró statisztikáját tárta a nemzet állapotai iránt egyre fokozódó érdeklődést mutató polgárok elé. Munkája országszerte tudományos- és közönségsikert aratott. A Magyar Tudományos Akadémia 200 arany forinttal jutalmazta Fényest, s 1837-ben levelező tagjává választotta. Műve második, javított kiadása is hamarosan az olvasók elé került. A kedvező fogadtatás Fényes Eleket arra késztette, hogy következő munkájában, mely „Magyarország statistikája" címmel 1842—1843-ban, magyarul három, majd német nyelven két kötetben kerüli kiadásra, új szempontok alapján - a szélesebb európai összefüggések kimutatásával - ráirányítsa a figyelmet a haza gazdasági-társadalmi berendezkedésének elmaradottságára, a változtatás szükségszerűségére, és egyben tudatosítsa, hogy az ország az adott helyzetben is többre képes és többre hivatott. Ezen és az 1848 előtt elkészült további statisztikai műveiben adatait folyamatosan kiegészítette, átdolgozta, munka- és közlésmódját továbbfejlesztette. Statisztikai, közgazdasági szakújságírói, szerkesztői tevékenysége mellett - Pestre költözése után - a politikai-társadalmi életben is aktívan részt vett. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, Magyar Iparegyesület, Védegylet, Nemzeti Kör, Pesti Kör, Ellenzéki Kör, Radical Kör és a Közcsendi Bizottmány terén kifejtett tevékenysége, funkciói és kapcsolatköre a nemesi liberalizmus meghatározó alakjává tették. 1848 április és május havában az első felelős magyar minisztérium a jogalkotáshoz és a kormányzati munkához nélkülözhetetlen adatok központosított gyűjtésére, feldolgozására - a Szemere Bertalan által irányított belügyminisztérium részeként életre hívta az Országos Statisztikai Hivatalt, melynek megszervezésére és igazgatására Fényes Eleket kérték fel. Fényes vezeté-