Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Feiszt György : Savanyú Jóska Vas megye törvényszéke előtt

FEISZT GYÖRGY SAVANYÚ JÓSKA VAS MEGYE TÖRVÉNYSZÉKE ELŐTT 1906. április 21-én a váci börtönből a püspök közbenjárására, "hogy fiatalkori vétségeit öregkorában becsületes élettel te­hesse jóvá" egy őszhajü reumás öregembert bocsátottak szaba­don. A feltételesen szabadlábra helyezett rab a híres-hírhedt betyár Savanyú Jóska volt.* Felmerül a kérdés, ki volt ez a Savanyú Jóska és kik a betyárok voltaképpen? Miért érdekes a mai ember számára a be­tyárok története? Miért dúlnak még napjainkban is viták ar­ról, hogy hol is született Savanyú? Miért kiemelt becsességű darabja egy magángyűjteménynek, de még múzeumnak is egy pisz­toly, vagy dohányzacskó amely valamelyik betyáré volt? Ezekre a kérdésekre ha én nem is tudok felelni, Savanyú Jóska élet­történetének felelevenítésével, elítélésének egy évvel több, mint évszázados évfordulóján, legalább megemlékezni szeret­nék. A betyárvilágnak hazánkban két nagy korszaka volt. Az egyik az 1848-49-es szabadságharc előtti, nagyjából az 1800 és az 1830 közé eső években érte el virágkorát, a másik a szabadságharc utáni időszak. Megyénkben az elsőnek igazi hőse Sobri Józsi, a másodiké Savanyú Jóska volt. A rablók romantikus világát feldolgozó irodalmi alkotá­sokban éppúgy mint a betyártörténeteket elbeszélő népi emlé­kezésekben a betyár daliás, nemeslelkű, gazdagokat megsarco­ló, a szegényeket, elesetteket megsegítő kiváló emberi tulaj­donságokkal rendelkező szemrevaló férfi. Cselekedeteinek egyetlen rugója az igazság diadalra juttatása, ezért a célért ha kell életét is áldozza. Ezzel szemben az aktuális társa­dalmi rend szempontjából ugyanezen személy fegyveres csavar­gó,- aki munkavégzés helyett utonállással foglalkozik, gyil­kosságok terhelik a számláját, amiért fejére vérdíjat tűznek ki. 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom