Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Feiszt György : Savanyú Jóska Vas megye törvényszéke előtt

FEISZT GYÖRGY SAVANYÚ JÓSKA VAS MEGYE TÖRVÉNYSZÉKE ELŐTT 1906. április 21-én a váci börtönből a püspök közbenjárására, "hogy fiatalkori vétségeit öregkorában becsületes élettel tehesse jóvá" egy őszhajü reumás öregembert bocsátottak szabadon. A feltételesen szabadlábra helyezett rab a híres-hírhedt betyár Savanyú Jóska volt.* Felmerül a kérdés, ki volt ez a Savanyú Jóska és kik a betyárok voltaképpen? Miért érdekes a mai ember számára a betyárok története? Miért dúlnak még napjainkban is viták arról, hogy hol is született Savanyú? Miért kiemelt becsességű darabja egy magángyűjteménynek, de még múzeumnak is egy pisztoly, vagy dohányzacskó amely valamelyik betyáré volt? Ezekre a kérdésekre ha én nem is tudok felelni, Savanyú Jóska élettörténetének felelevenítésével, elítélésének egy évvel több, mint évszázados évfordulóján, legalább megemlékezni szeretnék. A betyárvilágnak hazánkban két nagy korszaka volt. Az egyik az 1848-49-es szabadságharc előtti, nagyjából az 1800 és az 1830 közé eső években érte el virágkorát, a másik a szabadságharc utáni időszak. Megyénkben az elsőnek igazi hőse Sobri Józsi, a másodiké Savanyú Jóska volt. A rablók romantikus világát feldolgozó irodalmi alkotásokban éppúgy mint a betyártörténeteket elbeszélő népi emlékezésekben a betyár daliás, nemeslelkű, gazdagokat megsarcoló, a szegényeket, elesetteket megsegítő kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkező szemrevaló férfi. Cselekedeteinek egyetlen rugója az igazság diadalra juttatása, ezért a célért ha kell életét is áldozza. Ezzel szemben az aktuális társadalmi rend szempontjából ugyanezen személy fegyveres csavargó,- aki munkavégzés helyett utonállással foglalkozik, gyilkosságok terhelik a számláját, amiért fejére vérdíjat tűznek ki. 219