Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Bencze Géza : A mihályi szénsavüzem története az államosításig

tartották szem előtt, s az üzem indulásával egyidőben ideig­lenes szállítási-eladási szerződést kötöttek a "Hungária" Containerforgalmi és Hűtőipari Részvénytársasággal. Az alig néhány hónapos múltú vállalkozás a "Hangya" Termelő-, Értéke­sítő- és Fogyasztási Szövetkezet érdekkörébe tartozott, vasú­ti hűtő- és szállítótartályok, hűtőberendezések gyártásával, forgalmazásával és bérbeadásával foglalkozott. Külföldre irá­nyuló szállítási tevékenységében kedvező szállítási feltéte­leket tudott egyéb érdekeltségei kapcsán kötni, s így kedvező ajánlatot tudott tenni az induló mihályi szárazjég-üzemnek. Az 1937. évi májusi budapesti vásáron már három, mihályi szárazjéggel töltött hűtőkonténert mutattak be. A konténerre­keszenkénti száz kilogrammos szárazjég töltetet elegendőnek tartották az angliai zöldség- és gyümölcsszállítmányok megfe­lelő végzéséhez. Ez nagy előnyt jelentett a szállítmányozó vállalatnak, mivel korábban a kocsikat a hosszú úton három­szor kellett jegelni a nyári időszakban. A szárazjég előállítása -igen leegyszerűsítve- a követ­kezőképpen ment végbe: a kútból magas (33 C*mellett átlago­san 80 atm.) nyomáson kiáramló és a tisztítóberendezéseken keresztülvezetett széndioxid-gáz szűk nyílású fúvókán keresz­tül a levegőre jutva expanziója következtében lehűl és -78,5 C° hőmérsékletű szénsavhóvá válik, amelyet hidraulikus saj­tókban szilárd szénsavvá -szárazjéggé- tömörítenék. A megrendelő biztosítása után folyamatosnak ígérkező termelés szükségessé tette állandó üzemi személyzet biztosí­tását, amely a kezdő 1937. év végén egy művezetőből, teljes üzemelés esetén három csoportvezetőből és szükség szerint 12­15 segédmunkásból állott. A segédmunkások egy része a későb­biek során betanított munkás lett, de valamennyiüket -a bi­zonytalannak tekintett jövő miatt- csak a havonként megújí­tott szerződések kötötték az üzemhez, nem lettek az EUROGAS­C0, majd az utódvállalat alkalmazottainak létszámába bevonva. E gyakorlatot a későbbiekben is követték, s csak a műszaki, majd a műszaki-irodai tisztviselők voltak állandó alkalmazás­ban. Az üzem felügyeletét, műszaki irányítását az üzemhez ki­nevezett, de attól többnyire távol levő üzemvezető-mérnök vé­gezte . 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom