Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Vonyó József : Báró Roszrier István politikai pályája a második világháború kezdetéig

problémáinak megoldásáról szólt. Politikai nézeteinek alappillérei változatlanul a revizió, a nemzeti egység jelszavával megvalósítandó autoritativ állam és a mindent átható agrárgondolat volt. Roszner gondolkodásában minden pozitiv értéknek (a konzervatív nemzeti gondolatnak, a hazafiságnak, a megelégedettségnek, a kultúrának, a munkának, az erőnek és a hatalomnak) mintegy misztikus forrása a föld. Ebből kiindulva tartotta a nemzet legmagasztosabb céljának a trianoni békében elszakított területek visszaszerzését, amit -szerinte- csak fegyveres harc árán lehet megvalósítani. A magyar társadalom alapjának a parasztságot és a nemesi eredetű rétegeket tekintette. A parasztokat« akik a "legszebb ősi nemesség" tulajdonosai, mely nemességet "nem uralkodóktól, hanem a földtől kapták". Másrészt a közép- és nagybirtokos osztályt, mely "ősiségi alapon életét a földnek szenteli". E két társadalmi osztálynak tulajdonította a "háborús dicsőséget", bennük látta a revizió garanciáját. Mindezek következtében a mezőgazdaság gondjait nem egy üzemág problémáiként kezelte, hanem az ország egész életének alapkérdéseként. "" Irracionális kiindulópontja ellenére nagyon is racionális módon, materiális érdekek alapján vizsgálta az agrárproblémákat és dolgozott ki javaslatokat azok megoldására. A számára legfontosabb kérdéskomplexumhoz kétféle módon közeledett: a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának szempontjait követve illetve (politikai motívumoktól vezérelt) szociális megfontolásokból. Képviselőként számtalan javaslatot fogalmazott meg a mezőgazdaság különböző ágainak fejlesztésére. Valamennyi ilyen indítványát egységbe foglalta az, hogy a termelés intenzívvé tételét szolgálták. Ennek végső célját az agrártermelés terén megvalósítandó önellátásban, teljes függetlenségben jelölte meg, ami nélkülözhetetlen egy leendő -a revíziót szolgálóháború esetén. " A falu problémájának megoldása érdekében szigorúan elkülönítette a birtokos parasztság és a mezőgazdasági munkásság, cselédség kérdését. Ennek megfelelően érvelt a hitbizományi és a telepítési törvényjavaslat elfogadása mellett és tett 158 v