Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Vonyó József : Báró Roszrier István politikai pályája a második világháború kezdetéig

kiegészítő javaslatokat. Megítélése szerint a parasztság problémáját -a paraszt és az ország érdekében- úgy kellett (és csak úgy lehetett) volna megoldani, hogy egyúttal biztosítják az intenzív paraszti gazdálkodás feltételeit. Adatok sorával bizonyította, hogy egy adott -területenként változó- egységnél kisebb birtokon illetve a falu határában szétszórt parcellákon nem folytatható belterjes gazdálkodás. Megítélése szerint ezt jól szolgálhatta a telepítés, amit azonban szükségesnek tartott tagosítással kiegészíteni. Az optimális méretű birtokok megőrzése, a szétaprózódás megakadályozása miatt szorgalmazta a paraszti hitbizomány elfogadását. Ugyanakkor gyakorlati tapasztalatai alapján úgy vélte, hogy a parasztság túlnyomó többsége optimális feltételek mellett sem tér át önmagától az intenzív termelésre. E problémát megoldhatónak látta azzal, hogy törvényben kötelezik őket a termelés átszervezésére, illetve szakképzettségük fejlesztése érdekében előírják számukra a megreformált gazdatanfolyamokon való kötelező részvételt.^ E javaslatok megfogalmazására nemcsak gazdasági megfontolások, hanem politikai nézetei is indították. Az új hitbizományi tulajdonosoktól a "Nemzeti Egység" iránti kötelezettségvállalást várt el. úgy látta, belőlük lehet és kell kinevelni egy új állam középszintű vezető rétegét. 36 Gyökeresen más megoldást javasolt az agrárproletariátus esetében. Tiltakozott az ellen, hogy a telepítések során kis parcellákat kapjanak, mert az csak leköti a munkaerőt, de nem látja el a családot. Járható útként egyrészt a mezőgazdaság intenzifikálását szolgáló törvény alkotását jelölte meg. Eszerint minden több mint 50 holdon gazdálkodó birtokos köteles lett volna 20 holdanként legalább egy cselédet, illetve munkást tartani. A mezőgazdaságban még így sem alkalmazhatók megélhetését vidéki ipartelepítéssel kívánta megoldani.^ Javaslatát mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a telepítésre szánt 1,5 millió kh föld csak a parasztbirtokok kiegészítésére elegendő. A nagybirtokot pedig nem szabad felosztani, mert azon valósítható meg leginkább, s arról terjeszthető el a parasztság körében a belterjes termelés; az ad munkaalkalmat a mezőgazdasági munkásoknak. Csak addig volt hajlandó 159