Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Kiss Mária: Szombathely város levéltára

A levéltár rendjének biztosítása: az iratok rendezése A levéltáros személye, hivatali beosztása, a reá bízott feladatok eleve meghatározták a levéltár rendjét, az ott folyó munkát. A jegyzői állás sok irányú feladatköre azt eredményezte, hogy a levéltárra kevés idő jutott. Pedig a levéltár rendje, az iratok kutathatósága a gyors, pontos ügyintézés egyik alapfeltétele volt. Évszázadok során ezért is szerepelt a város testületi ülésén a levéltár rendezése, megfelelő segédletek készítése. A ládákban, fiókosszekrényben, polcokon tárolt iratok, kötetek, a sürgős keresések után nem mindig kerültek vissza eredeti helyükre, szanaszét hevertek földön, polcokon. A rend helyreállítása időt, pénzt és megfelelő szakértelmet igényelt. 1741-ben a levéltár rendezésére a közgyűlés külön bizottságot küldött ki, mivel „Már sok esztendőktül és ember emlékezetűül fogvást a város Aktái rendetlenül és in confuso lévén azoknak registratiojára s rendben tételére deputáltattak Csákány Antal Ordinarius bíró, Jagodics György, Babolcsay Imre és Kis János nótárius"?

2 1 776-ban Lábas Ferenc nótárius Heimlich Ferenc deákkal együtt végzett nagyobb rendezési munkát. A városi tanácsülési és a hegymesteri jegyzőkönyvekhez 1 697-től 1 765-ig mutatót készítettek, és a rendezetlen iratokat alfabetikus rendbe rakták. A város anyagi helyzete rossz volt, ezért Lábas a munkáért nem kért többet csak 4000 téglát, 2 köböl búzát és 4 köböl rozst. A deáknak a város pénztárából 20 Rhénes forintot fizettek ki.

63 A következő levéltárrendezést 1821-ben említik forrásaink. A magistratus olyan indoklással határozta el a levéltári rend helyreállítását, hogy a város jogait biztosító oklevelekre gyakran szükség van. Ezért kell, hogy mielőbb rendezzék és regisztrálják az iratokat, elenchust készítsenek a kutatás megkönynyítésére. Egyúttal elrendelte a levéltárba nem tartozó tárgyak eltávolítását.

64 Persa Mihály 1824-1826 között két évig tartó munkával teljesen újra rendezte és mutatozta az archívum anyagát. A régi jelzeteket megszüntette és újakat vezetett rá az iratokra. Az új jelzetekhez a régi indexek használhatatlanok lettek. A Persa által készített új index azonban időközben eltűnt, Persa Mihály pedig meghalt. 1 830-ban így teljes zűrzavar uralkodott a város levéltárában. Szenczy Imre tiszti alügyészt bízták meg, hogy minél előbb rendet teremtsen. A munka megkezdése előtt Szenczy esküt tett.

65 A levéltár rendjének végleges kialakítása még 1846-ig sem fejeződött be. Az 1846. évi közgyűlés elrendelte a rendezés befejezését és a szükséges lajstromozás elvégzését. Czédler Imre és Horváth Mihály tisztiügyészek vállalták a munkát.

66 A rendezés azonban továbbra is elmaradt. A következő évben Horváth Mihályt tették felelőssé a rendezés mielőbbi befejezéséért. Mezei kapitányi hivatalából felmentették, hogy teljes munkaidejét a levéltár rendbetételére fordíthassa. Egyúttal a közgyűlés egy bizottságot küldött ki a rendezés elvének kidolgozására, az addigi lajstromozási rend felülvizsgálatára.

67 A bizottság jelentésében javasolta, hogy a jövőben a rendezést a következő elvek szerint végezzék: 1. A számadások lajstromát továbbra is időrendben kell vezetni. 2. A tiszti és polgári perekhez a keresés megkönnyítésére idő- és betűrendes új lajstrom készítése szükséges. 367