Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre

Az áttelepülés idején Újlaky Lajos volt a prépost, György az éneklő kanonok, Körmendy Ambrus a dékán, Olasz Ignác, Újvári Simon, Győrváry Lőrinc, Bornemissza Balázs, Csempész Bertalan és Markovics György a kanonokok. A káptalan és egyben Vas megye jegyzője ugyanekkor Joó Balázs volt és talán már Magyaradi István is, akinek kezeírásával 1 578. évi jegyzőkönyvben találkozunk. Vasvár lakosságának nagyobb része ekkor már a töröknek adózott, a lakosság száma jelentősen megcsappant, nagyobb török támadás esetén a megerősített káptalani templom sem jelentett védelmet, így elképzelhető, hogy az áttelepüléssel szemben a káptalani testület részéről nem volt akadékoskodás. A tavaszi és nyári hónapokban mégsem hagyták el ősi székhelyüket. Pontos képet alkothatunk arról, hogy a káptalan hiteleshelyi tevékenységét csak 1 578. őszén kezdte meg Szombathelyen. Fontos adatokat találunk az 1 574—1578. évi káptalani jegyzőkönyvben, ezekből az áttelepülésnek megközelítően pontos idejét meghatározhatjuk. Az első fontos információ arról szól, hogy Nagy Márton győri őrkanonok, aki a vasvári káptalannak is tagja volt, gondoskodott az áttelepülés idejében szétszóródott jegyzőkönyv lapjainak bekötéséről. Az ő bíztatására Győri (Jaurinensis) Gergely káptalani jegyző 1 604-ben gyűjtötte össze az áttelepülés idején rendezetlenül maradt lapokat.

28 Az 1578. évi jegyzőkönyv 250. számú bejegyzése szerint

29 1 578. szeptember 8-án Bagol Ferenc neje. Aranyas Dóra javára örökjogú adásvételt jegyeztetett be Kerekes István felesége, Aranyas Ilona. Ő a töröktől való félelme miatt nem mert megjelenni az akkor még Vasváron tartózkodó káptalan előtt,

30 ezért a káptalan Szombathelyre küldte Vywdwari (másutt Újvári) Simon és Zágrábi (Abstenius) Bornemissza Balázs kanonokokat, mint hites személyeket, akik Nagy Benedek szombathelyi plébános házában szeptember 8-án hallgatták meg a septhei Aranyas Ilona bevallását. A bevallásról szeptember 14-én készült el a hiteles jegyzőkönyv és oklevél, amelyből arról értesülünk, hogy a hiteles személyek „hozzánk visszatérve így vallottak". E szokásos formula, amely a jegyzőkönyvi bejegyzés érdemi részét bevezeti, kétségtelenül jelzi azt is, hogy szeptember 14-én a káptalan még Vasváron volt. E bejegyzés dátuma után mintegy öthetes szünet következik, ami önmagában még nem bizonyítja, hogy ez az átköltözés ideje. Előfordulhatott, ilyen zavaros időben különösen, hogy egyáltalán nem volt hiteles bevallás. Figyelemre méltó azonban, hogy a bejegyzések sorrendje zavarossá válik. Már az említett 250. számú adásvételi bejegyzés a 337/v lapon kezdődik és a 340. lapon folytatódik. A 337/v után négy töredékes bejegyzés található, a 338/v és 339/v lapot fordítva kötötték be. A bejegyzések számozása sem folyamatos, jóllehet ez szinte szabályszerű szokott lenni. A bejegyzések utólagos számozására kétségtelen bizonyíték, hogy a 251. számú bejegyzés dátuma (okt. 23.) későbbi, mint a 261. számú bejegyzésé (okt. 20.) és közben már november 30-án készült a 258. bejegyzés.

31 Több bejegyzésben az oklevél végén ilyen, vagy hasonló megjegyzést találunk: „Ezt az okiratot csak ilyen formában adtuk ki, ezért megőrzendő, nehogy elvesszen a jegyzőkönyvből." Az áttelepülés ideje alatt a pecsételés szabály62