Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre

szerű elvégzése, amelynek szigorú elvi előírásai és technikai feltételei voltak, nem minden esetben volt megvalósítható. A külön lapra feljegyzett okirat gon­dos megőrzése a hitelesség igazolása szempontjából volt fontos. Ez a körül­mény magyarázza az ismétlődően figyelmeztető megjegyzéseket. Fontos körülmény az is, hogy az oklevelek datálásánál ősi gyakorlat szerint a káptalan nem jelölte az oklevél keltezésének helyét. Ez ugyanis az oklevél inti­tulációjában benne volt: „Nos Capitulum Ecclesiae Castriferrei..." Az áttele­pülés után egy ideig szükségesnek tartotta a káptalan, hogy az oklevél keletke­zésének helyét is kihangsúlyozza. Nyilván azért, mert a tartózkodási hely már nem volt azonos az intézmény székhelyével. Erre a körülményre az 1578. évi jegyzőkönyv 338. lapján találunk utalást: „Datum Sabariae die Dominico in festő videlicet Beati Demetrís Martin's (okt. 26. vasárnap) anno Domini 1578." 32 Ez a dátum szintén nem azt jelenti, hogy néhány héttel előbb már nam volt Szombathelyen a káptalan. A körülmények mérlegelése alapján úgy képzelhetjük el, hogy a Szombat­helyre való átköltözés hetekig elhúzódott és szakaszosan bonyolódott le. Az egyes káptalani személyek más-más időpontban települtek át. A levéltár anya­ga ládákban becsomagolva maradt és a kurrens jegyzőkönyv sem volt kéznél, ezért a bejegyzések ebben az időben különálló papírlapokra íródtak. Az áttele­pülés idejének meghatározását végül is a dátumok és a bejegyzés helyének a jelölése adja. A kétségtelen időpont, amely előtt a káptalan nem költözött át: 1578. szeptember 14. Amikor bizonyosan Szombathelyen végzi már hiteles­helyi tevékenységét: október 26, esetleg már október 24. 33 Feltételezzük, hogy a káptalan még saját templomában ünnepelte Szent Mi­hály napját, ez különben is a gazdasági év jeles napja volt. Az 1578. évi ter­ménybeszolgáltatásokat a káptalan tagjai még valószínűleg Vasváron vették át, így Szombathelyre október első felében költöztek át. A vasvári káptalan történetében ez a kétségtelenül jelentős esemény akkor nem tűnt véglegesnek. A töröktől sokkal veszélyeztetettebb zalavári és kapor­naki konventek és hiteleshelyük sorsáról az országgyűlés ideiglenes döntést hozott, sőt restaurációs határozatairól is tudunk. Ilyen időleges jellegű volt a vasvári káptalan áttelepítéséről hozott döntés és a káptalan Szombathelyre való költözése is. Vasváron a káptalan földesúr volt saját templommal, kanonoki házakkal, szolgálatokat végző zsellér lakossággal. Szombathelyen sem saját templomuk, kezdetben még megfelelő számú lakóházuk sem volt. Jóllehet a győri püspök mezővárosába települtek át, idegen jövevényeknek számítottak. Éppen abban az időben a győri püspökség gazdasági helyzete eléggé zilált volt Szombathe­lyen. A mohácsi vész után különböző birtokosok kezében volt a város. A Révay családtól, a zálogösszeg lefizetése után, 1554-ben szerezte vissza Gregori­áncz Pál győri püspök. 1568-ban Delphinus Zakariás bíboros, győri püspök ismét eladta a szombathelyi várat és tartozékait, amelyeket Liszthy János vá­sárolt vissza. De éppen 1578-ban újabb változás következett be, Draskovich György lett a győri püspök és Szombathely földesura. A 16. század második felében a vár állapotáról eléggé részletes képet alkothatunk, mert a gyakori tu­lajdonos változások miatt leltárak készültek. 34 Liszthy János püspök halála 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom