Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Kövesdi László: A szocialista iparosítás társadalmi és gazdasági feltételeinek kialakulása Vas megyében
arányosabb elhelyezésének szándékai. Erre utal az Országos Tervhivatalból a megyei pártbizottsághoz 1951. június 28-án érkezett levél, amelyben közlik, hogy „A népgazdasági beruházások tervszerű elhelyezése, a beruházások hatásfokénak emelése szükségessé teszi, hogy a beruházások olyan területeken létesüljenek, amelyek megfelelnek az ország iparosítási tervének, az elmaradott területek fejlesztési irányvonalának..." Értesíti a megyei pártszervet, hogy a Népgazdasági Tanács 609 /31/1 950. NT sz. határozata és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelete értelmében a városokat és a községeket három osztályba kell sorolni. Az I. osztályba tartoznak azok a települések, amelyeket már az ötéves terv idején átlagon felül kell fejleszteni és területükön nagyobb ipari vagy egyéb nagyberuházásokat kell telepíteni. A II. osztályba kerültek azok a helységek, amelyek városias fejlődését biztosítani kell, de az országos átlagon felül általában nem fejlődnek. Ezekben főleg a helyi ipar fejlesztésére kell törekedni. A III. osztályba sorolt településeken a beruházásokat engedélyezni csak kivételes esetekben szabad. A javaslatot a Tervhivatal Területrendezési Intézete készítette el és küldte el jóváhagyásra ill. véleményezésre az MDP megyei bizottságának. A terv szerint megyénkben I. osztályú településként Szombathely és Celldömölk, II. osztályúként Körmend, Sárvár és Vasvár szerepelt. A III. osztályba került Kőszeg, Szentgotthárd, Csepreg és Bük. A megyei bizottság 1951. július 17-i válaszlevelében közölte, hogy városaink és községeink ipari fejlesztés szempontjából való osztályozási tervezetét helyesli. 7 A felsorolt néhány dokumentum azt igazolja, hogy az akkori gazdaságpolitikai koncepcióban, ha homályosan is, de szerepelt a gazdaságilag elmaradott területek iparosításának szándéka. Pontosan azonban nem körvonalazták a lehetőségeket. Kiolvasható az a tendencia is, hogy az iparosítást az élelmiszeriparra, esetleg a mezőgazdaság kiszolgálását végző iparra korlátozták. Kitűnik azonban az is, hogy a regionális szerveknek a koncepció kialakításában nem volt szerepük. Kevés lehetőségük volt a területi érdekek érvényesítésére, tevékenységük arra korlátozódott, hogy az országos fejlesztési feladatok végrehajtását területükön szorgalmazzák és a központi elgondolások helyességét igazolják. A gazdaságpolitika domináns szerepe ellenére nem lehetett egyedüli oka a területi aránytalanságok fennmaradásának. A helyzet kialakulását egyéb tényezők érvényesülése is meghatározta. 2. A gazdasági növekedés jeliege 1945-ben a magyar társadalom nemcsak szembekerült évszázados történelmünk súlyos örökségével; az elmaradottsággal és a megkésettséggel, hanem hozzá is kezdhetett felszámolásukhoz. Az elmaradottság a korszerű társadalmi és gazdasági formák hiányában mutatkozott meg és legsúlyosabb következménye a társadalmi erőforrások nem kellő hasznosulása lett. A megkésettség az időben való reagálás lépéshátrányában fejeződött ki. Az ezekből származó hátrányok felszámolásának társadalmi szükséglete kulcskérdéssé tette a gazdasági folyamatok felgyorsítását és az azt kikényszerítő, lehetővé tevő politi334