Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Kövér István: A szombathely-pinkafői és a felsőőr-tarcsa-felsőlövői hév története
Az építési költség A vonal 1 432 1 59,86 forintba került. Az Jdőközben elrendelt pótépítkezések pedig 30 11 7,60 forintot emésztettek fel. Kilométerenként tehát 27 741,81 forintba került. Átszámítva 55 483,63 koronába. 16 Összehasonlítva néhány vasút fajlagos (kilométerenkénti építési) költségével megállapítható, hogy nem épült drágán. A szombathely-rumi 55 905 K, a kőszeg-szombathelyi 37 599 K, a felsőőr-felsőlövői vonal 90 166 K, a Fertővidéki hév celldömölk-fertőszentmiklósi vonala 72 964 K, a Dunántúli hév vonalai 67 437 K, a körmend-németújvári vonal 75 790 K fajlagos költséggel épült. Üzleteredmények A vasút teljesítményeit az évenkénti közgyűlésekre előterjesztett üzletjelentésekből ismerjük az 1890. évi kivételével egészen 191 7-ig. Az ezekből összeállított táblázatunkból leolvasható, hogy úgy a személy, mint a teheráru forgalom néha ugrásszerűen növekedett. 1918-tól már nem áll rendelkezésünkre ilyen részletes adat, sőt 1940-től egyáltalán nincs adatunk. 17 Lásd a II., a IV., az V. és a VI. sz. táblázatot. A vonal fejlődése 1890. március 1 -tői Csajta, Óvár-Vashegy és Sámfáivá állomás darabáru teherforgalomra is, öt év múlva Vörösvár az összes forgalomra megnyílt. Bővítette a hév Felsőőr, Pinkafő, Csajta, Rohonc, Óvár-Vashegy, Ólad, Németszentmihály. Vörösvár állomásokat. 1902-ig a hat meglévő őrház mellé még 10 őrházat épített a MÁV a hév költségére. A hév megvásárolta a sámfalvai kavicsbányát, hogy nyereségét növelje, de a bánya elértéktelenedett, és értékét le kellett írni. 1908-tól Vörösvár neve Vasvörösvárra, Óvár-Vashegy neve pedig Pinkaóvárra változott. 1914-ben kitört a világháború és a romló viszonyok között a MÁV évente emelte a díjszabást, hogy a vonal gazdaságosságát fenntartsa. A díjszabás emelésekből eredő bevételre minden alkalommal szerződést kötött a hévvel. A világháborút a trianoni béke zárta le 1920. június 4-én és egy év múlva, 1921. augusztus 27-én megkezdődött Nyugat-Magyarország kiürítése. A határt Bucsu és Rohonc között jelölték ki. Ezzel a vonal nagyobb része Ausztriába került, elszakadt Magyarországtól. A vonalat 1921. november hó 21-én adták át. Megindult a vonal személyzetének áradata Magyarországra, Szombathelyre. Az osztrákok 1922-ig nem tárgyaltak sem a MÁV-val, sem a Felsőőrről előbb Szombathelyre, majd Budapestre költözött hév részvénytársasággal. A magyar vonatokat csak az országhatárig engedték. Az osztrák va298
