Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Vörös Antal: Az őrségi gazdálkodás az úrbérrendezéstől a XX. század elejéig

kodási rendszer mellett csak egy mód kínálkozott, a szántók területének a bővítése. Ehhez azonban a talajerő nagyobb arányú pótlására lett volna szükség. A trágyahozam növelése terén viszont továbbra is nagyon korlátozottak voltak a lehetőségek, s ezért mind több és több erdőt vágtak ki és vontak be a külső övezetek „forgási" rendszerébe. Azokból a'leírásokból, amelyeket az 1828-as összeírás községenként adott az őrségi gazdálkodásról, már az derül ki, hogy épületfát adó erdő kevés község határában volt. Az említett leírás megértésénél sok zavart okoz, hogy a Szabolcs megyéből érkezett összeíró bizottság az országos utasításnak megfelelően a háromnyomásos gazdálkodási rendszerben gondolkodott és erre a sémára igyekezett az őrségi viszonyokat is ráhúzni. Néhol a megjegyzések is elég szűkszavúak és elnagyoltak, így a kutató csak körültekintő vizsgálódás után juthat biztos következtetésekre. 1785 1857 1870 1910 Házak Családok Tényleges népesség Fér. nemesek és papok Házak száma Tényleges népesség Házak száma Tényleges népesség száma Tényleges népesség Fér. nemesek és papok Házak száma Tényleges népesség Házak száma Tényleges népesség Bajánháza 23 25 . 142 3n 28 175 34 199 265 Bükkalja 18 18 109 25 139 28 173 218 Dávidháza 16 17 i 113 19 159 22 152 218 Hódos 36 40 235 11 n2p 55 337 71 409 496 Ispánk 23 24 140 42 206 43 209 236 Kerca 34 31 232 2p 37 248 47 330 353 Kerkáskápolna 30 30 189 2n 42 214 50 277 362 Kisrákos 23 26 187 48 286 72 358 454 Kotormány 11 11 88 13 103 20 114 151 Nagyrákos 57 62 360 38n2p 92 418 95 456 533 Őriszentpéter 98 108 669 13n2p 156 837 175 980 1162 Pankasz 36 42 262 56 310 71 373 539 Senyeháza 22 24 180 49 280 54 316 523 Szaknyér 18 17 101 21 128 24 154 210 Szalafő 80 87 608 130 701 141 716 761 Szatta 16 21 116 7n 29 159 35 203 236 Szomoróc 16 21 116 26 147 34 200 200 Szalafő esküdtjeinek előadásából az alábbiakat örökítették meg az összeírok: „Határnak fekvése hegyes, völgyes, sárga agyagból álló, szorgalmatos művelést kíván, soványsága miatt némely földjeiket 10-20 sőt több esztendőkig sem szántják vetik, melyeket parlagban hagyván, azokat fenyves csepőték verik fel, amidőn pedig ezen e/hagyott földek ismét vetés alá előkészíttetnek, a rajta felnőtt fenyő fákat levagdalják és összevágván elégetik hamuvá, mely trágya gyanánt szolgálván egy esztendeig csekély haszonnal e/vetik. Termesztenek valamelyes búzát a faluhoz közel lévőbb földekben, melyeket gyakorta bb trágyázással búzatermő földekké készítettek, termesztenek leginkább rozsot és valamelyes zabot a katonaság lovai számára. Szántóföldjeik java részét 4. és 5-ik esztendőben trágyázhatják meg, azt is nagy fáradsággal teljesíthetik, a mezőknek fekvése hegyes, völgyes lévén..." „A helységnek hely számra felosztott erdeje vagyon, melyben tüzelésre elegendő fát vághatnak, de az épü222