Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

zésére, hogy a váltsági tőkéből a szerződéskötéskor letett összeg levonása után hátramaradt pénzt lefizesse, addig a többi község egységesen húsz évi határidőt kapott a megváltási díj törlesztésére. E szerződések aláírásával egy­időben - hasonlóan a felsőlövői esethez - Batthyány Gusztáv a községekben lévő majorsági földjeit és az azokon lévő ingóságokat el- vagy zálogba adta volt jobbágyainak. A borostyánkői uradalom községei és földesuruk között megkötött örökvált­sági szerződések jóváhagyásával kapcsolatosan a Helytartótanács sok, általá­ban formai kifogást emelt, és ezért gyakran valamilyen utólagos adatot, infor­mációt kért, melyek teljesítése csaknem minden esetben külön vizsgálat le­folytatását követelte meg, és időigényes levélváltásokat tett szükségessé. A pontosítások és a hosszas levelezgetések miatt azután a felsőlövőin kívül mindössze az azt követően aláírt két örökváltsági szerződés - Schmiedrait és Weinberg községeké - kapta meg 1848-ig a legfelsőbb jóváhagyást. 155 A borostyánkői uradalom községeinek örökváltsági szerződései iránt a kor­társak rendkívül nagy érdeklődést tanúsítottak, mivel ilyen, egy uradalmon be­lüli tömeges szerződéskötésre Magyarországon máshol nem került sor. A szer­ződéseket a korabeli sajtó - így a Pesti Hírlap és a Magyar Gazda - több alka­lommal is jó és követendő példaként publikált, sőt egy, az úrbéri terhek meg­váltás propagáló, 1 842-ben, majd 1843-ban újólag kiadott könyvecske pedig a felsőlövői megváltás körülményeinek leírásával és az egyesség következté­ben a településre háramlott előnyök részletes bemutatásável illusztrálta mon­danivalóját. 166 Ennek ellenére a borostyánkői uradalom községeinek örökváltsági szerződé­seit nemigen követték hasonló megállapodások sem Vas megyében, sem pe­dig országszerte. Vasban az említetteken kívül mindössze öt kollektív és há­rom egyéni szerződésről van tudomásunk. Az előbbiek közül eggyel, a Skub­lics család és Velike (Vélten) község között 1843. június 9-i keltezéssel létre­jött örökváltsági szerződéssel kapcsolatosan a Helytartótanács által emelt for­mai kifogás kiigazítása - a kutatás mai állása szerint - valószínűleg nem tör­tént meg, s így az nem is nyerte el a felsőbb jóváhagyást. 157 A további négy kollektív szerződés mindegyikét éppen gr. Batthyány Gusztáv kötötte a szaló­naki uradalomhoz tartozó Buchschachen (Bükkösd), Hannersdorf (Sámfáivá) és Welgersdorf (Welege), valamint a rohonci uradalomban lévő Dürnbach (Inczéd) községekkel, sőt előkészületek történtek a szalónaki uradalomhoz tartozó Loi­persdorf (Lipótfalva) községgel kötendő örökváltsági szerződés tető alá hozá­sára is. A négy szerződés mindegyikét 1 848 első két hónapjában írták alá, ám azok jóváhagyását és tényleges életbe léptetését a márciusi események levet­ték a napirendről. 158 A három Vas megyei egyéni örökváltsági szerződés közül egy a Velike, egy pedig a Loipersdorf község szerződésével azonos sorsra jutott, 159 s csupán a harmadik- melyet Szegedy Károly először még 1 837. január 1-én, majd vég­leges formában 1844. december 12-én kötött Sütő József %-ad telkes tanai jobbággyal - kapta meg 1 846-ban az uralkodói jóváhagyást. 160 Az 1840-es években világosan bebizonyosodott, hogy az 1832/36. évi or­szággyűlésen az udvar és az engedőleges örökváltságot ellenző nemesség 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom