Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken
zésére, hogy a váltsági tőkéből a szerződéskötéskor letett összeg levonása után hátramaradt pénzt lefizesse, addig a többi község egységesen húsz évi határidőt kapott a megváltási díj törlesztésére. E szerződések aláírásával egyidőben - hasonlóan a felsőlövői esethez - Batthyány Gusztáv a községekben lévő majorsági földjeit és az azokon lévő ingóságokat el- vagy zálogba adta volt jobbágyainak. A borostyánkői uradalom községei és földesuruk között megkötött örökváltsági szerződések jóváhagyásával kapcsolatosan a Helytartótanács sok, általában formai kifogást emelt, és ezért gyakran valamilyen utólagos adatot, információt kért, melyek teljesítése csaknem minden esetben külön vizsgálat lefolytatását követelte meg, és időigényes levélváltásokat tett szükségessé. A pontosítások és a hosszas levelezgetések miatt azután a felsőlövőin kívül mindössze az azt követően aláírt két örökváltsági szerződés - Schmiedrait és Weinberg községeké - kapta meg 1848-ig a legfelsőbb jóváhagyást. 155 A borostyánkői uradalom községeinek örökváltsági szerződései iránt a kortársak rendkívül nagy érdeklődést tanúsítottak, mivel ilyen, egy uradalmon belüli tömeges szerződéskötésre Magyarországon máshol nem került sor. A szerződéseket a korabeli sajtó - így a Pesti Hírlap és a Magyar Gazda - több alkalommal is jó és követendő példaként publikált, sőt egy, az úrbéri terhek megváltás propagáló, 1 842-ben, majd 1843-ban újólag kiadott könyvecske pedig a felsőlövői megváltás körülményeinek leírásával és az egyesség következtében a településre háramlott előnyök részletes bemutatásável illusztrálta mondanivalóját. 166 Ennek ellenére a borostyánkői uradalom községeinek örökváltsági szerződéseit nemigen követték hasonló megállapodások sem Vas megyében, sem pedig országszerte. Vasban az említetteken kívül mindössze öt kollektív és három egyéni szerződésről van tudomásunk. Az előbbiek közül eggyel, a Skublics család és Velike (Vélten) község között 1843. június 9-i keltezéssel létrejött örökváltsági szerződéssel kapcsolatosan a Helytartótanács által emelt formai kifogás kiigazítása - a kutatás mai állása szerint - valószínűleg nem történt meg, s így az nem is nyerte el a felsőbb jóváhagyást. 157 A további négy kollektív szerződés mindegyikét éppen gr. Batthyány Gusztáv kötötte a szalónaki uradalomhoz tartozó Buchschachen (Bükkösd), Hannersdorf (Sámfáivá) és Welgersdorf (Welege), valamint a rohonci uradalomban lévő Dürnbach (Inczéd) községekkel, sőt előkészületek történtek a szalónaki uradalomhoz tartozó Loipersdorf (Lipótfalva) községgel kötendő örökváltsági szerződés tető alá hozására is. A négy szerződés mindegyikét 1 848 első két hónapjában írták alá, ám azok jóváhagyását és tényleges életbe léptetését a márciusi események levették a napirendről. 158 A három Vas megyei egyéni örökváltsági szerződés közül egy a Velike, egy pedig a Loipersdorf község szerződésével azonos sorsra jutott, 159 s csupán a harmadik- melyet Szegedy Károly először még 1 837. január 1-én, majd végleges formában 1844. december 12-én kötött Sütő József %-ad telkes tanai jobbággyal - kapta meg 1 846-ban az uralkodói jóváhagyást. 160 Az 1840-es években világosan bebizonyosodott, hogy az 1832/36. évi országgyűlésen az udvar és az engedőleges örökváltságot ellenző nemesség 190