Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

Örökváltsági szerződések Vas megyében 1840 és 1848 között Az 1840 : VII. te. 9. §. alapján létrejött örökváltsági szerződések között országos visszhangot váltottak ki a Vas megyében lévő borostyánkői uradalomban megkötött egyességek. A tizenhét, zömében evangélikus vallású és németajkú községet magában foglaló uradalom falvai közül először Felsőlövő lépett szerződésre földesurával, gr. Batthyány Gusztávval. Felsőlövő lakói még az 1839/40. évi diéta idején -tehát még az engedőleges örökváltság legalizálását tartalmazó törvénycikkely szentesítése előtt - földesurukhoz fordultak az örökváltsági szerződés megkötését kérve. Batthyány Gusztáv beleegyezése után az érdekeltek hamarosan aláírták a Bécsben, 1840. december 12-én kelt szerződést, melynek értelmében a község az úrbéres parasztság által bírt 39 egész telek, továbbá az ezekhez tartozó szántók és rétek után járó földesúri tartozások, szolgáltatások és adózások, az egyházi tized, valamint a kisebb királyi haszonvételek örökös megváltásáért 40 000 pengőforint lefizetését vállalta oly feltételek mellett, hogy 2000 pengőforintot a szerződés aláírásakor tesz le, a fennmaradó összeget és annak kamatait pedig két esztendő leforgása alatt, negyedévenként történő részletfizetéssel törleszti. A megváltás öszszegét úgy állapították meg, hogy az egy évre esedékes úrbéres tartozások, szolgáltatások és adózások, valamint a tized és a kisebb királyi haszonvételek pénzben kifejezett összértékét 5%-os kamat mellett tőkésítették, azaz kiszámították azon pénzösszeget, melynek évi 5%-os kamata pontosan megegyezett az örökre megváltott úrbéres szolgáltatások, tartozások és adózások, továbbá a földesúri jogok összértékével. Az örökváltsági szerződés mellett, azzal egyidőben még egy szerződést kötött Batthyány Gusztáv a felsőlövőiekkel. Ebben a Felsőlövőn elterülő, 13 hold szántóból és 95 hold erdőből álló majorsági földjét, minden ahhoz tartozó joggal 1841. január 1-től kezdődően - évi 1000 pengőforintért- 32 esztendőre zálogba adta a községnek.

153 Az 1841. február 2-án megtartott megyei közgyűlésből felterjesztett felsőlövői örökváltsági szerződés - mely leszámítva a Tolna megyei Kokasd községét, az 1840 : VII. te. 9. §. alapján aláírt első örökváltsági szerződés volt Magyarországon - legfelsőbb helyen történt jóváhagyását a Helytartótanács 1844. július 2-án kelt leirata közölte Vas megyével.

154 Felsőlövő példája az uradalomban hamarosan követőkre talált. 1842-ben Schmiedrait (Határfő) és Weinberg (Borhegy), 1845-ben Bernstein (Borostyánkő), Mariasdorf (Máriafalu), Rettenbach (Mencsér), Salzriegel (Sóshegy), Schönherrn (Szépúr), Tauchen (Fehérpatak) és Willersdorf (Villamos), 1846-ben pedig Dreihütten (Háromsátor), Redlschlag (Újvörösvágás), Schreibersdorf (Buglóc), Stuben (Edeháza) és Wiesfleck (Újrétfalu) községekkel kötött örökváltsági szerződést gr. Batthyány Gusztáv. így 1848-ig két község jobbágyainak kivételével a borostyánkői uradalom minden jobbágya megváltotta magát, s a korábban általa bírt úrbéres föld tulajdonosa lett. A borostyánkői uradalomban a felsőlövői után létrejött örökváltsági szerződésekben Batthyány Gusztáv - aki egyébként maga kezdeményezte azok életre hívását - a korábbinál lényegesen kedvezőbb fizetési feltételeket biztosított volt jobbágyainak, hiszen míg Felsőlövő lakóinak mindössze két esztendő állt rendelke189