Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

másfelől pedig az volt, hogy - amennyiben a szerződések korona, egyházi vagy közalapítványi javakat érintenek - a váltsági tőke együttartása megvalósuljon. A javaslat szerint a Helytartótanácsnak hat hónapon belül kell a felterjesztett szerződésekkel kapcsolatos észrevételeit közölni, mely észrevételeket a megyei közgyűlésen hozzák nyilvánosságra és tudatják az érdekelt felekkel.

142 A május 5-én tartott elegyes ülésből küldött feliratra az uralkodó május 9-én válaszolt.

143 A másnapi elegyes ülésben publikált resolutio kívánsága szerint elkészített újabb, immáron harmadik felirati javaslatot május 11-én mind a követi, mind pedig a főrendi tábla megvitatta és elfogadta.

144 A másnapi kerületi, országos, főrendi, majd pedig elegyes ülésekben véglegesített úrbéri tárgyú törvényjavaslatot és feliratot a május 1 2-én kelt resolutio helyben hagyta,

145 s így V. Ferdinánd által az országgyűlés zárónapján, 1840. május 13-án szentesített VII. te. 9. §-a lehetővé tette, hogy a magyarországi jobbágyok úrbéres tartozásaikat, szolgáltatásaikat és adózásaikat-amennyiben erről meg tudnak állapodni földesurukkal -egyszeri pénzlefizetéssel örökre megválthassák.

146 Az országgyűlésről hazatért vasi követek beszámoltatása és a diétán született törvénycikkelyek bemutatása az 1840. június 30-ára összehívott megyei közgyűlésen történt meg. A Zárka Sándor által elmondott végbeszámoló az örökváltság lehetőségét biztosító törvénycikkely említésekor kiemelte, hogy általa a földesúr és jobbágy közötti viszony békés úton, a föld tulajdonjogának legcsekélyebb sérelme nélkül változhat meg, melynek egyenes következménye lesz a jobbágytelkek értékének jelentős növekedése.

147 A reformkorban az országgyűléseket közvetlenül követő hónapok politikai szempontból általában nyugalmasak voltak az ország többi megyéjéhez hasonlóan Vasban is. Ez alól azonban kivételt jelentett az 1839/40. évi diéta utáni időszak. Az 1840. augusztus 31-én tartott vasi közgyűlésen tárgyalták ugyanis Veszprém megye augusztus 3-i közgyűlésén, 1660/1840. sz. alatt kelt határozatát, mely előírta, hogy a jövőben az országgyűlési követté választott megyei tisztviselőknek le kell mondaniuk hivatalukról. A veszprémi határozatot közlő körlevél az ország többi megyéjét is felszólította, hozzon hasonló tartalmú döntést.

148 Vas megye közgyűlése az átiratot az országgyűlési követutasítások kidolgozására kijelölt választmányhoz tette át véleményezés céljából, s egyúttal úgy határozott, hogy e választmány jövendőre az utasításoknak jó eleve leendő kidolgozása és a megyékkel leendő közöl hetese tekintetéből állandós leend.. .".

149 Az 1840 augusztusi megyei közgyűlés már ekkor kijelölte, hogy az esedékes országgyűlésre a választmányt mely kérdésekkel - büntetőtörvénykönyv, katonai élelmezés, börtönügy - foglalkozzon elsődlegesen és behatóan. Ugyanakkor Vas közgyűlése egy rendkívül nagyfontosságú határozatot is elfogadott. Annak érdekében ugyanis, hogy „... országszerte e tárgyak eránt kifejlendő eszmék kölcsönösen megesmértethessenek, s a jövő országgyűlése eleibe terjesztethessenek.. .",

150 az ország minden megyéjéhez, szabad kerületéhez és szabad királyi városához fordultak hasonló feladatkörrel rendelkező választmányok létrehozása és a választmányok által készített munkálatok kölcsönös közlése céljából.

151 Ismeretes, hogy Vas megye ezen körlevele nyomán született meg 1841 februárjában a hazai liberális ellenzék első, átfogó igénnyel készült reformmunkálata: a szatmári 1 2 pont.

152