Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

számára előírta, hogy az országos rendszeres munkálatokról készített, s az 1832. november 5-i és november 19-i közgyűlésen áttekintett és kiegészített megyei választmányi véleményekben foglaltakhoz szigorúan tartsák magukat, és amennyiben sem a munkálatokban, sem pedig az anyautasítás további pontjaiban nem említett tárgyak merülnének fel az országgyűlésen, úgy erről nyomban tájékoztassák a megyét és az onnan érkező pótutasítást mindenképpen várják be.

13 Ismeretes, hogy az 1825/27. évi diétán kiküldött országos választmány úrbéri albizottsága által tett előterjesztés V. cikkelyének 2. §-a azt javasolta, hogy a jobbágyok úrbéres tartozásaikat, szolgáltatásaikat és adózásaikat a földesúrral kötendő, örökös szerződésekben rögzített, s a szolgáltatások, tartozások és adózások értékét kitevő pénzösszeg évente egyszeri lefizetésével egyenlíthessék ki. A javaslat szerint azonban ilyen örökös szerződések nem köthetők a földesurat illető kisebb királyi haszonvételek megváltásáról, s amennyiben erre mégis sor kerül, úgy a földesúr örökösei e szerződéseket, vagy a szerződések ezzel kapcsolatos részeit úrbéri úton - azaz az úriszék előtt indított per során - megsemmisíttethetik.

14 Az országos úrbéri albizottság munkálata e szakaszának vitatása során merült fel több megyében is az az igény, hogy azt az országgyűlési tárgyalásokon oly módon kell kiegészíteni, hogy egyúttal tartalmazza az engedőleges örökváltság lehetőségét is.

15 Sajnos tárgyunk szempontjából alapvető fontossággal bíró, az országos választmány úrbéri albizottságának javaslatával kapcsolatosan készült Vas megyei úrbéri albizottsági jegyzőkönyv és állásfoglalás- a kutatás mai állása szerint- nem marad fenn, hanem csupán az annak nyomán született közgyűlési határozat tartalma ismeretes. Ez azonban éppen az V. cikkelyt érintő előterjesztést teljes egészében jóváhagyta anélkül, hogy megismételte volna a megyei albizottság véleményét vagy annak lényegét. így Vas megyének az örökváltság tárgyában az 1832/36. évi országgyűlésre adott instrukcióját csak indirekt módon, a vasi követeknek a diéta során tanúsított állásfoglalásainak ismertetésével tudjuk bemutatni. Vas megye és az örökváltság kérdése az 1832/36. évi országgyűlés idején Az 1832. december 20-án kihirdetett királyi propozíció azt javasolta az országgyűlésnek, hogy a rendszeres bizottsági munkálatok közül először az úrbéri, majd a törvénykezési, azok után pedig az adóügyi javaslatokat vegyék tárgyalás alá.

16 Miután azonban a követek többségének olyan tartalmú utasítása volt, amely a kereskedelemmel és a hadiadóval kapcsolatos általános helyzet megreformálását sürgette, az alsótábla többsége elfogadta Niczky János, Vas megyei első követ 1832. december 27-én tett azon indítványát, hogy a két tárgyban készített feliratot az úrbéri kérdéssel kapcsolatos országgyűlési véleménnyel együtt terjesszék fel, s így e három tárgy külön-külön nem kerülhet majd a király elé.

17 Az ezt, vagyis a/unctimot javasló feliratot az uralkodó 1833. április 16-án kelt, és az általa a propozícióban jelölt sorrendhez ragaszkodó leirata visszautasította, s csupán arra tett ígéretet, hogy az első helyen 170