Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Borsa Iván: Vas vármegye címere

Egyikén sincs évszám, de kétségkívül szintén a hivatalos nyelv megmagyarosítását célzó mozgalomnak termékei. Ezt mutatja az íróház szó is, melyet már Páriz-Pápai szótára is a kancellária (tabu/arium, Schreibstube, Canzley) megjelölésére használt és a XIX. század elejei hivatalos tiszti szótárak is elterjesztettek ilyen értelemben, de 1842-ben az íróház szavat az irota, 1844-től fogva pedig az iroda szorította ki. Vas vármegye íróházá/73/r két rendbeli pecsétnyomója tehát 7837-1842 vagy 1844 közt készülhetett. E magyar köriratú pecsétnyomók készítése azonban a vármegyei címerre nézve végzetes volt mert a pecsétnyomó vésőjének sejtelme sem volt arról, hogy az ősi vármegyei címer tulajdonképpen mit ábrázol s nem tartotta kötelességének, hogy a régi pecsétnyomóknak századokon fenntartott Ősi címerét mentül hívebben és pontosabban reprodukálja. Ellenkezőleg oly új pecsétnyomót vésett mely az ősi, természetes vármegyei címert egyszeribe sablonossá és értelmetlenné változtatta, hogy azután a megyei címer további eltörzításának és meg nem értésének mind a mai napig (1914) alapul szolgáljon. '^

0 „Midőn az 1849-ben megszüntetett Vas vármegye 1860-ban visszaállíttatott az ez alkalommal készített új pecsétnek alapjául már többé nem a régi, hanem az 1837. évi pecsétnyomó szolgált. Az pedig már a pecsét- és címertorzítások lélektanához tartozik, hogyha valamely régi jó pecsétnyomó helyébe egyszer hibásat véstek, mivel címerét meg nem értették, félremagyarázták s ehhez képest kiegészítették, minden utána következő újabb pecsétnyomónak vésése újabb félremagyarázásokra, kiegészítésekre és hibákra szolgáltatott okot melyek végre aztán a pecsétet eredeti igazi értelméből kiforgatják s megértését lehetetlenné teszik. Ugyanez történt a(zzal a) ... négy rendbeli pecsétnyomóval, illetőleg bélyegzővel is, melyek 1860-ban vagy 1860-1861 közt keletkeztek és körülbelül 1867-ig voltak használatban."

31 „így keletkeznek a későbbi, jelesül 1867 körüli, 1872. é$ 1876. évi pecsétek és bélyegzők s a jelenleg (1914) használatban lévő 'Vasvármegye törvényhatósága' köriratú pecsét is."

32 A címerpajzs alakja és színe Vas vármegye első pecsétjén a vármegye jelvénye a több száz éves szokásoknak megfelelő reneszánsz pajzs. Az 1837. évi pajzs már a barokk szokásainak megfelelő tekercsdíszítéses, ún. cartouche alakú pajzs, míg a Vas vármegye íróházának pecsétjén a címerkép pajzs nélkül látható, ahogy pajzs nélkül mutatja a címerképet az 1872-i, az 1876'i és az 1911 -ben is használt pecsét.

33 1898. február 4-i előadói tervezetében Tagányi „az újabb heraldikai fejlődésnek megfelelőbb csücsköstalpú pajzsot" javasolja az újonnan megállapítandó címerpajzs számára.

34 Mint Csánki Dezső 1911. október 6-án kelt tervezetéből kiderül, a vármegye viszont a cartouche alakú pajzsot javasolta.

35 A vita végén, a címernek a Belügyminisztérium felhívására történt leírásában „kék színű renaissance ízlésű pajzs" szerepel.

36 A lényegében csak pecsétről ismert címer rekonstrukciós leírásában a pajzs kék színe körül nem volt vita, bár felmerült, hogy a Görög-féle megyei térképen a pajzs színe vörös.

37 11