Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Harald Prickler: Vas megye régi borűrmértékei az északnyugat-pannóniai mértékrendszer keretében

41. VamL Szőlő Hegy Articulusok, az azok rendben szedésében munkálkodó Deputatiónak Jegyző könyvével együtt, 1 643-1 820., Kápolna, Miske hegyvámjegyzékei. 42. OL, Batthyány esi. Ivt. P 1322/137/32, 1 38/56. 42a. VamL Szőlő Hegy Articulusok, az azok rendben szedésében munkálkodó Deputatiónak Jegyző könyvével együtt, 1643-1820., Nagymizdó, Nagymákfa hegyvámjegyzékei. 43. Esterházy Családi Levéltár Fraknó, Acta varia 171. 44. BglLa, BL Köpcsény, németújvári uradalom, Irregestrata. 45. Lásd 3. jegyzet 46. Léderer nyomán, uo., Zemplén, Borsod, Abaúj vármegyékben. 47. Lásd 26. jegyzet 48. VamL Erdődy esi. Ivt, Monyorókerék, Vörösvár és Vép urbáriuma, 1676.; ennek az urbáriumnak egy példánya az Erdődy esi. Ivt. Monyorókeréken is, Neoregestrata, Urbarialia, 1. csomó, nr. 1. 49. Johann Loserth, Schleining und das Ende des Baumkircherhauses. Alpenländische Monatshefte 1 927, Heft 8. 50. VamL Hegyvámos szőlők, 1. kötet, 1 2. sz. 51. Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár (GySmL 2.), Kabold Mária Terézia-féle hegy vámösszeírása, 1767. 52. GySmL 2, Fertőboz hegyvámösszeírása 1767-ből. 53. N. Kiss baráti közlése szerint. 54. GySmL 2, (Stadtarchiv Ödenburg), Lad. IV, Fase. IV, Nr. 11/2: Bánfalva hegyvámja, 1735. 55. Pl. Lödösön (Litzelsdorf): edgj octál hegybeli mértékkel nyolcz pint leven, harmincz két efelé octál pedigh tiszen edgj startinyákot"; ugyanúgy Oberdorfban (Őrállás). (A vörösvári uradalom hegy vámösszeírása 1 728-ból, OL, Erdődy esi. Ivt. P 107/. 56. VamL Hegyvámos szőlők, 3. kötet, 5. sz. 57. BglLa, BL Köpcsény, németújvári uradalom, Irregestrata; lásd a későbbi „Elmélet és gyakorlat" c. fejezetet. 58. Esterházy-csl. Ivt. Fraknó, Prot. Nr. 716: Németkeresztúr, Kisbarom (Kleinwarasdorf), Malomháza (Kroatisch Minihof), Gyirót (Kroatisch Geresdorf) hegyvámösszeírásai 1 767-ből. 58a. OL, Esterházy esi. Ivt. Rep. 73 Fase. Q Nr. 111. 59. Esterházy-csl. Ivt. Fraknó, Prot. Nr. 722/17: Derföld (Dörfl) Mária Terézia-féle hegyvámösszeírása 1 767-ből. 60. Magyarországon ezek az integrációs törekvések már a középkorban kezdetüket vették: 1405-ben Zsigmond király a budai iccét érvényes országos mértékké tette; a 1 6. század óta szaporodnak a mértékegységesítésre irányuló rendelkezések országos és vármegyei szinten; alapos összefoglalás erről N. Kiss Istvánná/, Staat, Mass und Gesellschaft, ugyanott; az ausztriai és stájerországi mértékegységesítő kísérletekhez lásd Pribram-Geyer-Koran uo. és R. Baravaf/e uo. 61. Esterházy-csl. Ivt. Fraknó, Acta varia Fasc. 1 58. 62. Nagymartom (Mattersburg) Városi Levéltár, Fasc. 2; vö. Dorothea Pados, Studien zur Geschichte von Mattersburg (bécsi disszertáció, 1962.), 61. o. 63. Ezeket a vármegyei levéltárakban, a Helytartótanácsi Levéltárban (OL), részben családi levéltárakban is őrzik (pl. Esterházy-csl. Ivt. Fraknó); néhány példa van a BglLa „Úrbéri és hegyvámjegyzék-gyűjteményében", valamint községi levéltárakban. 64. De itt is óvatosan kell eljárni, mert gyakran erősen pontatlan adatokról van szó: Az „elzálogosított" Habsburg uradalmak úrbéri feldolgozására létrehozott bizottság pl. 1569-ben megállapította, hogy a borostyánkői uradalomban a dobronaki akó van használatban, amely 2 bécsi akóval egyenlő; (Bécsi Hofkammerarchiv, az alsó-ausztriai Vizedom-hivatal urbáriumgyűjteménye, Nr. 1195); de a valóságban sokkal nagyobb volt. 65. BglLa, BL Köpcsény, Urbarialia (Irregestrata); ezen forrástípusra itt még számos más példa is van. 66. OL, Esterházy esi. Ivt., Rep. 75 Fasc. F Nr. 30; Bécsújhelyi Városi Levéltár, Ss 106/2, 106/5; Othmar Pick/, Das älteste Geschäftsbuch Österreichs. Die Gewölberegister der Wiener Neustädter Firma Alexius Funck (1516-ca. 1 538;), Graz, 1966,119. o. 67. OL, Nädasdy csl. Ivt., E 185., Fasc. 48. 68. A Tiroli Tartományi Kormány Levéltára, Innsbruck, A kőszeg-rohonci uradalom urbáriuma 104