Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

en kereszt volt a szenvedés jelképeivel (kereszt, átlósan mögötte a lándzsa és a nádra tűzött szivacs, a kereszt szárainál korbácsok). 13 II. József intézkedései során a remeteségeket is megszüntette ugyan, de feladatkörük betöltését nélkülözni nem lehetett. Ezért Szombathelyen is tovább megmaradtak, s el­nevezésüket is megtartották egészen a 20. század elejéig. 14 1790. május i-én tartott közgyűlésén engedte meg a város Árvái János obsitos ka­tonának a remeteház és a kert használatát azzal a feltétellel, hogy ő az „ott való szol­gálatot végbe vigye, a Sz. miséken minisztráljon, imádságra harangozzon, az épületre vigyázzon és maga jó viseletével mindeneknek példájára légyen". 15 Hogy Árvái tény­leg beköitözött-e, nem tudjuk, de ha igen, akkor is csak rövid időre lakhatott ott. 10 Nevét a számadások nem tartalmazzák. 1797. jún. 10-én ,, . . .viseletére nézvést isme­retes lévén ..." a piaci kápolna hanangozójának veszi fel a város. 17 További sorsát nem ismerjük. A századforduló előtti időktől Akari (Zakari) József a remete. Valószínű, 1796-ban foglalta el a remeteséget, ui. 1804-ben azt írja, hogy már nyolc éve naponként merí­tett a kálvária kútjából. 18 1798. márc. 30-án a püspöki szentszék által tárgyalt kérel­méből ítélve szigorú erkölcsű ember volt. Példás életűnek mondja Bőle András szom­bathelyi plébános, a későbbi püspök is. Komolyságát mutatja, hogy tanúvallomását Szily János is igénybe vette (1796. márc. 31.) Kulcsár István líceumi világi tanár ügyé­ben, ö is ferences harmadrendi testvér lehetett, mert gyakran csak „fráter József-ként említik. Magyarul, latinul és németül beszélt, valamikor gimnáziumba is járt. Tudott orgonálni is. ö szerezte meg maga ós mindenkori utóda számára a remetelakot Eberl Antaltól, mivel időközben magánosok kaptáik rá jogot. A vételt Vajda Sámuel tihanyi apát tette neki • hagyatékával lehetővé, akinél Akari korábban inas volt. ly Az adás-vé­teli szerződóst a városi közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza. 20 Akari sokat panaszkodott a remetelak rossz állapotáról. 1806-ban azzal fenyegető­zik, hogyha nem javítják ki, itt hagyja a várost, hiszen több helyre is hívják. Már az év nyarán nj forintot kéregetett össze, melyhez egy kevés még 1807-ben is gyűlt, s ebből fizette a javítások egy részét. 21 1804-ben, 1805-ben, 1806-ban kölcsönt vett fel a kálvária pénztárából, de ki is fizette. 1807-ben még szerepel aláírása. 22 További sorsát egy 1816-ban kelt, Erdélyi Jánosnak írt leveléből ismerjük. 23 A fran­ciák elől elmenekült, megházasodott és Üjperintben telepedett le. A felesége állan­dóan gyötörte, az ispán is el akarja venni tőle -a házat, amit pedig örökbe neki adott. Ezért arra kéri Erdélyit, mivel a kálváriának szükséges a gondviselő, tegye lehetővé, hogy visszavegyék. Tudja, hogy egyesek rossz véleménnyel vannak róla, ezeket kérlel­je meg. A borítékon egy megjegyzés: „Az betegségem miatt előbb kézihez nem adhat­tam elkésett" arra utal, hogy levelével meg akarta pályázni az állást. Ebben az eset­ben utódja, Kikker Lőrinc felvételét is ettől az időtől számítjuk. 1805-ben a kálvária számadó „remetéket" említ. Az Akari mellett élő másik remete vagy Sánték Jakab, akit a remetelak adás-vételi szerződése említ ifjabb társaként, vagy Balog István, a későbbi cseprogi remete, aiki az 1828. jún. i&-i folyamodása szerint 1809-ig volt Akari József társa. Vele két évig élt együtt, de az is lehet, hogy egy ideig hárman lakbak egyszerre itt. Balog István szerint 1809-ben „a franciák révén pusztulásra jutott a remeteház", s a remeték eltávoztak. Hogy meddig állt gazdátlanul, nem tudjuk. 24 1812-ben megint Akarit találjuk itt. 25 1812. ápr. 8-án Hutter Ferenc szombathelyi szitásmesternek engedte át a város a há­zat 3 éves ingyenes használatra, akinek csak új tüskés kerítést kellett ezért a kert köré csinálni, és aki az Akarival való adás-vétel miatt szomszédja volt a kálvária körüli terű létnek.* 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom