Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

Lényeges változást az 1949. évi IV. törvény hozott, amely a szocialista szakmunkásképzés alapját teremtette meg. A képzés helye a kisipari műhelyekből a gyáriparba tevődött át. A törvény növelte az iskola jelentőségét, biztosította a szakmai képzés növelését. Előírta, hogy csak 8 általános osztályt végzett fiatal nyerhet felvételt szakmunkástanulónak. 1950-ben alakult meg a Munkaerő Tartalékok Hivatala (MTH), amely a képzést központilag irányította. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a tanulóképzés terén a népgazdasági igényeket és a lehetőségeket összehangolják, illetve szervezzék.

100 Néhány iparkanuló-iskola, közöttük a körmendi is, 1950 augusztusában a VKM irányítása alá került.

101 Az 1947-es tanévtől az ipart tanulók száma egyre csökkent. Különösen a lányok száma volt kevés. Az iskola akkori fenntartója, a község úgy határozott, ha a leánytanulók száma nem éri el a 15 főt, oktatásukat beszüntetik. A fiúk száma ekkor 72 volt

102 Az 1950-5 i-es tanévben már csak 22 volt az iskola összlétszáma. Valamennyien II. osztályba jártak. Első osztályba egyetlen gyermek sem kérte felvételét.

10;! 1951. június 17-én megtartott ünnepélyes tanévzáróval két évre lezárult a körmendi ipari tanuló-képzés ideje is. A VKM Szentgotthárd, Sárvár, Celldömölk, Körmend községeikben megszüntette az ipari tanulók oktatását. A szentgotthárdi községi tanács hosszas kérvényezésére a minisztérium engedélyezte az ipari tanulók helyi oktatását, mivel a Szentgotthárdról Szombathelyre való bejárás sok időt vett igénybe.

l(M Az 1950-56 közötti időszak egyenlőtlen gazdasági fejlődése éreztette hatását az ipa228 Ipari Szakmunkásképző Intézet