Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960
ri tanulók képzésében is. Az első 5 éves tervben az ipar szerkezetének figyelembevétele miatt 23 szakmában szűnt meg a szakmunkásképzés. Hullámzott a tanulók száma is. lfb A körmendi fiatalok, akik ipart tanultak, a Szombathelyi Szakmunkásképző Intézetbe jártak elméleti oktatásra. Az időközben - i9J34?an - belkövetkezett jelentős szervezeti változások és a körmendi iparosiskola volt igazgatójának lelkes szervező munkája eredményeként két esztendei szünet után Körmenden ismét megkezdődött a szakmunkásképzés. 10C Űj otthonául az az öreg volt r. kat. iskola szolgált, ahol 1885-ben is tanították az iparostanoncokat. Az 1955-56-05 tanévtől a növendékek száma egyenletesen növekedett. A környékről bejáró tanulókkal együtt 1960-ra számuk közel százra emelkedett. Az 1961. évi III. törvény az egész oktatási rendszer fejlesztésére hozott intézkedéseket. Azzal, hogy a középiskolai oktatás általánossá tételét elérendő feladatként jelölte meg, azt eredményezte, hogy több érettségit és szakmunkás-bizonyítványt adó 4 évfolyamos szakközépiskolai képzést építettek ki fokozatosan. Ez módosította a szakmunkásképzőkben folyó oktató munkát is. A dolgozók iskolái A felszabadulást követően a magyar neveléspolitika a Horthy-korszak oktatásügyének súlyos mulasztását tette jóvá, mikor 1945 szeptemberében a felnőtt dolgozók tanulásáról intézkedett. Az Ideiglenes Nemzetgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a miniszterelnök elrendelte, hogy olyan felnőtt dolgozóknak, akiknek megfelelő tehetségük van és iskolai végzettséget önhibájukon kívül nem szerezhettek, középiskolai és középfokú iskolai tanulmányok folytatását kell lehetővé temni. Ezért a szükségletnek megfelelő számban rövidebb szorgalmi idővel különleges tantervvel és óratervvel működő iskolákat kellett létesíteni. 107 A dolgozók iskoláit az állam tartotta fent. Működésükhöz az anyaiskolákat a VKM jelölte ki a területileg illetékes főigazgató felterjesztése alapján. Egy évben legfeljebb két osztály elvégzését engedélyezte a rendelet. A tanulmányi idő osztályonként 6 hónap volt. A rendelet kiegészítéseként a parasztdolgozók számára különleges tantervű és időbffosztású parasztdolgozók iskoláit, illetve előkészítő tanfolyamait hozták létre. 108 Körmenden 1945 tavaszán néhány lelkes tanár összegyűjtötte azokat, akik a dolgozók gimnáziumában szerették volna tanulmányaikat folytatni. Tanterem hiányában eleinte a szabadban folyt a tanítás, majd a községháza nagytermét kapták meg az órák megtartására. Mivel Körmenden középiskola nem volt, a hallgatók a Szentgotthárdi Állami Gimnáziumban megnyílt dolgozók gimnáziumába iratkoztak be. 109 1946 márciusában több továbbtanulni kívánó dolgozó kérte, hogy Körmenden is indítsák meg a dolgozók gimnáziumát. A Budapestről Körmendre került gimnáziumi igazgató pártközi értekezlet elé vitte az iskola létesítésének kérdését. A pártok és a község támogatásával 1946 áprilisában 51 hallgatóval megnyílt a körmendi dolgozók gimnáziuma. Anyaiskolául a főigazgató a szentgotthárdi gimnáziumot jelölte ki. A beírt tanulók közül az érettségiig 23 jutott el. 110 1946 őszén a dolgozók anyaiskolája a Körmenden megnyílt községi gimnázium lett. A hallgatók a gimnázium épületéül szolgáló r. kat. elemi leányiskolába jártak. 111 A dolgozók gimnáziumába beírt tanulók foglalkozás szerinti megoszlása: földműves 6, iparos 6, kereskedő i, vasutas 6, postás 1, pénzügyőr 1, községi tisztviselő 2. 112 A dolgozók gimnáziuma hallgatói, tanárai elé, hasonlóan az új gimnáziumhoz számos nehézség tornyosult. A beiratkozottak polgári iskolát végeztek, így különbözeti vizsgát kellett tenniök. Életkoruk 20-36 év között volt, így nehezebb volt építeni a tanultakra. Hiányos volt felszerelésük. A legszükségesebbet is alig tudták beszerezni. 229
