Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960
A helyi KFB ülésének napirendjén gyakran szerepelt az iskola részére juttatandó gyakorló terület, valamint épületek kimutatásainak kérdése. A szakértői bizottság jelentése után 1945 szeptemberében a KFB 112 hold területet adott át épületekkel, felszereléssel. A juttatott területekből 79 kh szántó, 11 kh rét, 12 kh gyümölcsös volt. Egy holdat tett ki a bqlső kertészet, 6 holdat az erdő. A többi művelés alatt nem állott rész út, mocsár, árok volt. 95 Az iskola szervezésével, igazgatásával a földművelésügyi miniszter Szentgyörgyvári Lajos jászberényi gazdaképző intézeti tanárt bízta meg. A minisztérium Szentgyorgyvárit olyan megbízatással küldte Körmendre, hogy a tangazdaságot a földhivataltól vegye át, és a gazdaképző iskola szervezési munkálatait indítsa meg. A tanítást az 1945-ös évben nem kellett elkezdeni. 96 Az iskola részére kiutalt ingatlanokat a KFB bérbe adta, és a befolyt bérleti díjat takarékbetétben helyezte el. Az iskola tényleges működésére kutatásunk során adatokat nem találtunk. Rövid ideig tartó fennállásáról egy tanulmány tesz említést. Egy év múlva az iskolát Kőszegre helyezték át. A részére juttatott ingatlanokat, felszerelést az 1950. május 1 én megalakult Körmendi Állami Gazdaság kapta meg/ 17 A mezőgazdasági szakoktatással szemben felmerült igények és a rendelkezésre álló adottságok miatt az 1961-62-68 tanévtől ismét volt Körmendnek mezőgazdasági iskolája, mikor a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum megnyitotta kapuját. Szakmunkásképzés A többi körmendi iskolához hasonlóan 1944 őszétől 1945 áprilisáig az ipari tanulók oktatása is szünetelt. Az iparitanuló-képzés számára otthont adó polgári iskolában nem jutott számukra hely, mivel háborús sérülés miatt egyes tantermei használhatatlanná váltak. A viszonylag épen maradt helységeiket egy ideig katonai alakulatok foglalták el. így a tanoncok óráit a református iskolában tartották meg, míg régi otthonukba vissza nem költözhettek. A polgári iskola épületének helyreállításához a tanulók maguk is sok-sok kétkezi munkával járultak hozzá. A református iskola tantermét délután 2-6-ig használhatták. 1947 őszén költöztek vissza eredeti helyükre. Előzőleg rövid ideig az ipartestület helyiségében kellett az órákat megtartani, mivel a befogadó iskolának is szüksége volt az átengedett tanteremre. 98 1945 szeptemberében az új tanévet 106 beírt tanulóval kezdték, 4 fiú- és 1 leányosztállyal. A fiúk részére 1 első osztályt, 2 másodikat és 1 harmadikat indítottak. A leányok - I—III. osztály - egy osztályt alkottak. A háború következtében az ipari tanulók oktatása is nehézségekkql küzdött. November 20-ig fűtetlen teremben tanultak. Ettől kezdve az iskolát fenntartó Körmend községnek sikerült a tüzelőről gondoskodnia. A tanoncoknak nem volt könyvük, füzetük, tanszerük. Megsemmisült az iskola felszerelése, szemléltető eszköze. Ezek pótlására az iskola igazgatója egyes vállalatok üzemi bizottságaihoz fordult támogatásért. A technológiai szertár részére a herendi porcelángyár, a szombathelyi bőrgyár és az ajkai üveggyár küldött bemutatásra szolgáló anyagot. Az iskolát 1948-iban államosították. Az addigi fenntartója, Körmend község helyett az állam gondoskodott a személyi és tárgyi feltételek biztosításáról. 1945 és 1949 között a tanoncoktatás alapjában véve változatlan maradt, a régi módon folyt tovább. Az 1945. és 1946. évben több olyan intézkedés, rendelet látott napvilágot, amely a tanulók körülményein igyekezett javítani. Szabályozták az oktatás és szabadság időtartamát. Kollektív szerződésben rögzítették a tanoncok munkabérét. A tanulók képzését az egyes szakszervezetek is figyelemmel kísérték. Megbízottjaik részt vettek a szakimunkásvizsgákon. 99 227.
