Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Sill Ferenc: Vasvát településtörténetének vázlata a 18. századig
„Wasvár nevű városban ... és a nevezett vasvári káptalan városában", „Zsydoffewld nevű utca", „a középső város oppiduma". 60 A török harcok előtti állapot topográfiailag kétségtelenül egységes települést mutat. 1544-ben pl. a vasvári prépost megegyezett Ger&ei Pethő Jánossal, „hogy ezután a nevezett vasvári káptalani egyház jobbágyai, akik az ő itteni vasvári birtokrészein laknak", amikor ezt óhajtják, szabadon elköltözhetnek „nevezett Pethő János Vasvár oppidumában lévő birtokrészeire". A káptalan egyik tiltakozásában így hivatkozik a maga helységére: „a tiltakozók saját Vasvár oppidumában". 61 A 16. században Vasvár állandó békétlenség színhelye lett. ijo6-ban Miksa császár szállt meg kapui alatt. 1576-ban a német katonákat már magában a városban érte váratlan támadás. Két zászlóalja ismeretlen származású katona érkezett Vasvárhoz. A? egyik zászlóalja „az kastel mellett (a prépost lakhelye) az egyhaaz felewl jwt alá, az másik az kertheken". A kastélyt a németek ostromolták, de a kastélyban lévők a németeket kiűzték a városból. Ekkor a németek Hídvégről kaptak erősítést és bosszúból felégették Vasvárt, 49 ház égett le. 62 1557 tavaszán a háborúskodások és a Pethő család zaklatásai miatt a domonkos szerzetesek elhagyták Vasvárt. Az 1578. évi országgyűlés pedig elrendelte a káptalan Szombathelyre való áttelepítését. 1599-ben a káptalan kárpótolta Szent Mihály utcai jobbágyait, mert javaikat a bécsi hadjárat idején portyázó törökök elpusztították. 63 1583-ban a Pethő család megosztozott Vasváron lévő birtokain. Pethő Kristóf része lett „az elhagyott kolostorral szemben, K-ről a fölső részen 9 jobbágytelek", a halastó lezárásánál 1 telek, D-ről 12 telek és a halastó gátja mellett 2 telek. Ezen a részen maradt a vásárjog (telonium) is. Pethő Ambrus részén 9 jobbágytelek, Pethő Pál részén 11 jobbágytelek volt. Az egykori királyi Vasváron a 16. század végén tehát összesen 35 jobbágytelek található. 64 Egy 1617. évi osztályleyél csupán „Középp utcza" nevét említi a Pethő család birtokában, az örökösök ezen osztoztak meg. A régi város településének beszűkülését jelzi, hogy ezen a részen a régebben név szerint ismert utcák eltűntek. 65 A káptalan 1602. év után készült vasvári urbáriumában feltűnik az addig is jól ismert Szent Mihály utca, ahol megtalálható még a 12 kanonoki ház és a prépost kastélya. A }3 fél jobbágytelek közül 8 elhagyatottan állt. A Forrószeg utcában 15 zsellértelket tartottak számon, ezek közül 1 volt lakatlan. „Sydo Földén" 14 egész jobbágytelek volt, ezek közül 2 qlhagyott, 19 fél telek, ezek közül 9 állt elhagyottan. Ezeken kívül 2 háromnegyedes és egynegyed es telek volt még itt. 66 Vasvár környékén a 17. században még inkább gyakorivá váltak a háborúskodások. 1646-ban a káptalan házait felmentették az adózás alól, mert a törökök feldúlták Vasvárt. 1663-ban császári seregek szállták meg a várost. A következő évben 15 ooo-es török had vonult át Vasváron, a házakat felégette, majd Szentgotthárd felé tartott. A szentgotthárdi csata után visszavonulóban is Vasváron táborozott a török. Ezekben az években a város lakossága a Rába vonala mögé, Molnáriba menekült. A század utolsó harmadában, 1678-79. években a megmaradt lakosság visszatelepült, sőt fokozatosan új telepesek is érkeztek. A káptalan részén 35 féltelkes jobbágycsaládot, a Forrószeg utcában 15 zsellércsaládot írtak össze, de 13 telek továbbra is elhagyottan állt. A földek az előbb említett években műveletlenek voltak, ami arra vall, hogy a lakosság nem sokkal előbb települhetett vissza. Zsidóföldén összesen 36 telkes jobbágycsalád élt. Ez a rósz viszonylag népesnek mondható, főleg, ha a Pethő-rész helyzetét nézzük, ahol az 1678. nov. 13-án készült összeírás szerint a Sárkány, a Bakács, a Pethő és Sibrik családok mint örökösök osztoztak. A pusztulás aránya megdöbbentő: a 27 lakatlan jobbágytelek mellett csak 3 lakott hely volt. A vár 17. századi állapotáról eléggé pontos képet alkothatunk. Ez a vár nem hoz18
