Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Sill Ferenc: Vasvát településtörténetének vázlata a 18. századig

ható kapcsolatba a helységnek nevet adó földvárral, talán csak annyiban, hogy annak egykori területén, a romos domonkos kolostor s a templom felhasználásával hevenyészve építették fel. 1636-ban Ferrari Zsigmond szemtanú ezt a leírást hagyta ránk: „Könnyes szemmel néztem a romokban fekvő várost és a Szent Keresztről nevezett kolostorunkat. Ez hajdanán a városon belül feküdt. Még látható a teljes templom, azonban tető nélkül van már ... A bal oldalon álló torony teteje leesett... Maga a dormitorium (hálóterem) helye kereszt alakban eléggé megmaradt és 24 cellára oszlik. A kolostor kerítésén belül, nem messze a többi épülettől egy kis kápolna (Szent Erzsébet) és kis épület van, amely mintha a magányba vonulásra lett volna építve. A falak még állnak és magukon hordják a régiség jegyeit.. ."

67 Ehhez a lqíráshoz kapcsolható a már említett 1678. évi összeírás várra vonatkozó része: „A várbeli épület fölül azt írhatom Ngodnak, hogy semmi jó épület ot nincs. A várat Sarkani uram fundamentumbul nem csinálta, hanem a mint a régi kalastromnak dirib darab falai fönn állattak, azokat foltoztatta, a mely áll négy szegletre, valamint az Egervári vár. Az egyik alsó szegleten köbül egy ... bástyát fundamentumbul rakatott Sarkani uram. elég vastag a kőfal, három hellyan egy más fölött boltoztathatni, a kő falak körös körül gyönge szerül vannak, alacsonyak is." Szemléltető leírást találunk a vár pusztuló épületrészeiről, pincéiről, lakószobáiról. „Ezt követi az egyik napkeletről való szeglet, ettül a szeglettül a másik szegletig semmi épület nincsen, hanem a hajdúk kamocsái és a kapu, a kin be járnak: a kapun nincs semmi derék épület. A másik napkeletrül való szeglet a templom sanctuariumja (szentélye) és a templom tornya, a toronynak nincs födele... Ettül a szeglettül fogva a harmadik nap nyugotrul való szegletig a templom dereka van, a templomiba a hajdúk házai. Ettül a nap nyugati szegletiül a negyedik dél szélrül (?) való szegletig semmi épület nincs, hanem amint a barátok cellái voltak, két kőfal áll fönn ..." Ezenkívül széles, fából \ aló grádicsot (lépcsőt) említ, amely egy folyosóra vezetett, de „az nem kész, csak üszögében van". Egyébként a templom és ez a lépcső a legrégebbi rész a várrá átalakított egykori kolostorban. A település e részéhez hozzátartozik a major háza, amelyben istálló, két szín, pajtás kert és egy pajta volt. rÓ79-ben mintha a Pethő-rész betelepítése is megkezdődött volna. A 29 jobbágytelek közül „csak" 16 puszta hely volt. Ezenkívül a várban lakott 13 család, a Berekben 7 család.

68 Ebben az időszakban a káptalani templomon kívül is állott még valamilyen erődítmény, és benne kisebb helyőrség tartózkodott. Tormássy Péter ugyanis, amikor 1676. márc. 9-én megkapta a kapornaki apátságot, kérte, hogy az ott lévő katonaságot rendeljék felügyelete alá „más példák szerint, mint Tűrje prépostság kolostorában, vagy a káptalan Vasvár oppidumában tartózkodó katonák esetében..." Nagyon valószínű, hogy ebben a káptalani templom mellett kiépített erősségben lakott Esztelneki Nagy Mózes plébános, aki később az erdélyi Esztelnekre visszatérve 1680. nov. 14-én készítette el jelentését. Megtudjuk ebből, hogy Vasváron ő is „a katonák számára épült erődítményben" lakott. Egy 1672. jan. 11-i okmányon így írta alá nevét: „Coram me Moyse Nagy plebano Castriferrei mp."

69 A végvári harcok, a megismétlődő török csatározások, a császári katonaság zaklatása, sőt az a kötelezettség, hogy Vasvár férfilakosságának táborba kellett szállnia, a város fejlődését nemcsak megbénította, súlyosan vissza is vetette. Sok panaszos levél tanúskodik a lakosság végsőkig kimerített anyagi helyzetéről, elképesztő nyomoráról és a város népességének nagyarányú csökkenéséről.

70 19