Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Naszádos István: A Stauffer és Fiai Sajtgyár története

A részvényekből csak ioo db volt idegen kézen. A néhány igazgatósági tag szolgálati illetményét személyenként és havonta ezer pengőben állapították meg. 57 A részvénytársasággá alakulásnak több oka is lehetett. Egyrészt 1940-ben még úgy látták az alapítók, hogy háborús konjunktúrára van kilátás. A részvénytársasági forma a? üzleti életben szabadabb mozgást, a bank- és államhitelek, az állami támogatás és kedvezmények kihasználására nagyobb teret biztosított. Másrészt, mivel az Alapsza­bály-függelék 2. §-ában az áll, hogy... hasonló üzemekkel érdekközösség... úgy bel­földön, mint külföldön . . . létesíthető. Ez viszont lehetőséget adott arra, hogy a for­gótőkét, vagy annak egy részét - ha azt veszély fenyegeti - külföldre menthessék. A tapasztalt tőkés mindig több kártyát tartott a kezében. A Stauffer és Fiai Rt. tu­lajdonosai pedig 1905 óta rengeteg tapasztalatot gyűjthettek. A Stauffer és Fiai Részvénytársaság Az új forma, a rt. tehát megalakult. Az illetékes minisztérium viszonylag gyorsan, már 1940. december 23-án utasította a vármegyék alispánjait mint a II. fokú iparha­tóság vezetőit, hogy mivel a „Stauffer és Fiai" részvénytársasággá alakult, az 5850/1938. M.E. számú rendelet, valamint a 82000/1935. F.M. sz. rendelet 2. és 3. paragrafusai­ban foglaltak értelmében „a m. kir. Földművelésügyi Miniszter hozzájárult ahhoz, hogy a cégnek mint közkereseti társaságnak... kiadott iparjogosítványai és a vonatkozó ipaclajstromok szövege a cégváltozásaiak megfelelően kiigazíttassék." 58 Ugyanezt az il­letékes adófelügyelőségek is megkapták a rt. részéről/' 9 Közben a vállalatot hadiüzemmé nyilvánították. 1941. április 18-án a M. Kir. Ipar­ügyi Minisztériumnak küldött a cég egy levelet. Ebben a hadiüzem parancsnoka a cég kérésére az alábbiakat igazolja, illetve új pénzügyi támogatást indokol: 1. A vállalat az élelmezés és utánpótlás szempontjából nélkülözhetetlen. 2. A modern felszerelés és berendezés, a termelőképesség nagysága, valamint gyártmányaik minősége alkalmassá teszi a gyárat arra, hogy szükség esetén a honvédség élelmezése tekintetében a rá há­ruló rendkívüli feladatoknak meg tudjon felelni. 3. Hogy a vállalat még fokozottabban eleget tudjon tenni a követelményeknek, azért egy nagy teljesítményű sajtömlesztő és -adagoló gépet is beszerzett. 4. A Stauffer és Fiai Rt. répcelaki üzeme a legnagyobb ha­zai dobozsajtgyár. Raktárhelyiségei kb. 350000 kg sajt befogadására alkalmasak, j. Korszerű hűtőberendezésük van, 2 kompresszorral és 80 000 kalória teljesítménnyel. Ez lehetővé teszi, hogy tekintélyes mennyiségű árut hosszú időn át tároljanak. 6. A hon­védség élelmezése szempontjából különösen fontos a cég által nagy mennyiségben elő­állított olcsó trappista sajt (egységes sajt), s talán még fokozottabb mértékben a fen­tebb már említett dobozolt vagy ömlesztett sajt. Ez utóbbit a Stauffer-cég még azzal a nyilatkozattal támasztotta alá, hogy az ömlesztett dobozsajt a legtartósabb, legmeg­bízhatóbb konzervsajt, és sokkal jobb bármelyik húskonzervnél. Fentiek szinte sugalltaik az iparügyi miniszternek, hogy a kért új állami kedvezmé­nyeket megadja a vállalatnak, hogy az a többi ellátóval együtt a honvédség élelmezé­sét biztosíthassa. 60 A vállalat tulajdonosait - őskeresztény származásuk ellenére - sok burkolt vád érte azért, mert többségük megőrizte svájci állampolgárságát. Ezért kelti fel érdeklődésün­ket a sárvári járási főszolgabíró 1940. november 16-i felterjesztése az alispánhoz, mely szerint „Stauffer Ernő rópcelaki lakos politikai és nemzethűségi szempontból teljesen megbízható. De nézetem szerint - írja a főszolgabíró - honosítása már csak azért is indokolt volna, mert bátyja, Stauffer Vilmos szintén magyar állampolgárrá lett már a korábbi években, s a nevezett a közelmúltban Budapestre költözött, ahol a cég más­irányú ügyeit végzi. Így a gyárat most Stauffer Ernő vezeti . . . stb."' 11 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom