Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Sill Ferenc: Vasvát településtörténetének vázlata a 18. századig

Kutbusi Mihály szabó, Vasvár királyi város bírája által 1414.* febr. 14-én kiállított oklevelének függő viaszpecsétje. (Pacskolatról készült fénykép.) A pecsét egy városkaput ábrázol felépítése nyilván hosszabb ideig tartott, az 1300-as évek első felében teljesen elkészült. Erre nemcsak a templom koragót stílusából, hanem abból az 1364. évi panaszból is következtethetünk, amely szerint Vasvár lakói szivesebben keresték fel a város közepén lévő domonkos templomot, mint a káptalan dombon épült templomát.

32 A domonkos kolostortól D-re, de annak közelében állt Szent Erzsébet kápolnája. Az 1740. évi térkép pontosan jelzi hejlyét, akkor még látható volt köralapjának romja. Amennyiben megőrizte eredeti stílusát, arra gondolhatunk, hogy kevéssiel Szent Erzsébet halála után a IV. Béla iránt hálás domonkosok emlékkápolnának építették. Az 1334. évi határjáráskor Szent Erzsébet szentélyeként emlegetik. Nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy még régebbi alapokon újjáépítve új címet kapott. Építésének pontos idejét nem ismerjük, de 1342-ben már állott a Nagyboldogaszszony-templom is, amelyet a vasvári káptalan adminisztrált megbízott plébánosai által.

33 A 13. század végére kialakult Vasvárnak és pejremközségeinek századokon keresztül megmaradó településrendje. Ezzel párhuzamosan a társadalmi osztályrétegeződés is tartós formát öltött. Vasvár kiváltságos városi település lett. 1198-ban már írott emléke van malomiparának. Ettől kezdve a legújabb ikorig több működő vízimalmáról tudunk. Vaskohóiban a középkor folyamán nyersvas készült. Jelentős sólerakat volt itt. A szőlőműveléssel, iparral és kereskedelemmel foglalkozó polgárság viszonylagosan autonóm közigazgatás alatt ólt. A város közvetlen szomszédságában a jobbágyzsellér Szentmihályfalva és Zsidófölde jobbágyfalu alakult ki. Ezekben a földesúri közigazgatás és termelési rend volt jellemző. Szentmihályfalva Forrószeg utcájában lakó zsellérek egy része iparosként szolgálta a vasvári káptalant. Vasváron és Szentmihályfalván is népes vásárok pezsdítették a helyi kereskedelmet. A 13. század folyamán az egykori ispánsági várhoz tartozó várjobbágyok a szabadságjogokat élvező nemesi rendbe tömörültek, az ispánsági vár szervezete nemesi vármegyévé alakult át, a vár körül kiépült királyi város a nemesi vármegye székhelye lett.

34 Vasvár fejlődésére, teilepülésrendjének alakulására ezek a körülmények hatottak meghatározó módon. Í2