Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

A városi önkormányzati szabályrendeletek alapján az ember azt hinné, hogy a városi tanács a dualizmus korában egy jelentőségében és hatáskörében egyre növekvő végrehajtó szerv. A valóságban azonban nem ez az igazság, s ez csak akkor derül ki, ha a város tanácsülési jegyzőkönyveit vizsgáljuk. Amíg 1872-1890-es évek közt kézírással szépen megfogalmazott jegyzőkönyveket találunk, ahol még az ügyek tárgya is fel van sorolva és a határozat szövege, addig főleg a századforduló után a városi tanácsülések nem egyebek formai összejövetelnél, amelyeken az egyes tisztségviselők már csak az iktatószámát sorolják fel jegyzőkönyvileg a tárgyalt ügyeknek, a határozattervezeteket éppen csak felolvassák, de azokat maguk a tisztségviselők intézik és fogalmazzák. A hajdani 12 beltanácsossal rendelkező városi tanácsi intézmény a dualizmus korának végére teljesen elsorvad, elveszti közigazgatási jelentőségét, s az 1929. évi XXX. te. 44. §-a, amely a tanácsokat megszünteti és hatáskörüket a polgármesterre ruházza, már csak egy halott szervezet megszüntetéséről intézkedik. A tanácsi szervezet ügyintézése A városi tanácsnak az 1860-66-os évi provizórium idején független és önálló ügyintézése van. Az ügyintézés a tanácsok hetenként megtartott ülésein folyik, az üléseken tárgyalt ügyek az év elejétől az év végéig folyamatos kurrens számot viselnek, s a jegyzőkönyvekhez betüsoros tárgy- és névmutató készül. A tanácsnak van irattára is, önálló iktatású irataikat a kurrens iktatószámok rendjében iktatták évenként, de az iratok nem az iktatószámok, hanem a jegyzőkönyvi számok rendjében helyezkednek el a csomókon belül. Az 1867 utáni időszakban a tanácsi jegyzőkönyvek rendszere azonos a korábbiakkal, azzal a különbséggel, hogy a századforduló után érdemleges bejegyzést úgyszólván alig tartalmaznak. A tanács 1881-ig tart fenn külön irattárat külön iktatással, de az Íratok, mint már előbb is, a tanácsi jegyzőkönyvi számok sorrendjében vannak irattározva. 1882-től kezdve a tanácsi iratok is a polgármesteri iktatóban nyertek iktatást, s a tanács külön irattárat már nem tartott fenn. 'Tisztségviselők és hivatalaik (1861-1944) A kiegyezés korának időszaka (1861-71) az alkotmányos élet felújulásának, megszűnésének és az új életre ébredésének jegyeit viselte magán a városi tisztviselők tekintetében is. A Bach kor kinevezett tiszeviselői az októberi diploma nyomán i860 decemberében búcsút mondtak hivatalaiknak, a 48-as törvények nyomán újjáalakult képviselő-testület 1861. január 16-án megválasztotta a tisztségviselőket. A városbírót, mivel Szombathelynek korábban is mindig bírája volt és nem polgármestere, a főjegyzőt, aki egyben levéltáros is volt, az aljegyzőt, aki a mezei kapitányi tisztet is betöltötte, az ügyészt, a számvevőt, a pénztárnokot, az ellenőrt, az árvagondnokot, a gazdasági felügyelőt, a közgyámot, a városi orvost, valamint a 12 fizetés nélküli belső tanácsost. Akár a képviselő-testületnek, a választott tisztségviselőknek sem tartott sokáig működése. 1861 novembertől ismét kinevezett tisztviselők látták el a közigazgatási teendőket 1867 májusáig, amikor az alispán közreműködésével ismét újjáalakult a képviselőtestület, s az általa választottak kerültek a város élére. 202