Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi káptalan hiteleshelyi tevékenysége
E vázlatos ismertetés alapján hiteles helynek, a királyi kancellária és az országbírák hivatalain kívül, azokat az egyházi testületeket: káptalanokat, monostorokat, konventeket nevezhetjük, amelyek a hozzájuk forduló felek kérésére, vagy a felettes hatósági személyek utasítására közhitelű oklevelet állíthattak ki, 1353. év után engedélyezett hiteles pecséttel rendelkeztek, és országunkban a 13-19. század között működtek. Mindezt általánosságban és egészében a vasvári káptalanról is elmondhatjuk. 6 A vasvári káptalan hiteles helyének története Amit a hiteles helyekről általában elmondtunk, szoros kapcsolatban van a vasvári káptalan múltjával. Erről mégis bővebben kell szólnunk, mert működésének jelentősége, illetékességének földrajzi kiterjedése, értékes levéltárának sorsa a történelmi változás tükrében mutatkozik majd meg. A vasvári káptalanról a 12. sz. második feléből vannak adataink. A legelső adományokat III. Béla királytól kapta: a vasvári dombon épült templomáról elnevezett Szentmihályfárvát és a hozzá közeli Lapsa földjét. II. Endre király erre az adományra hivatkozott, amikor szentföldi útja előtt Poth mosoni ispánt bízta meg, hogy a vasvári Szent Mihályról elnevezett egyház népeit oltalmazza. 7 A káptalan hiteleshelyi tevékenységének pár legkorábbi írott emléke részben családi levéltárban (1233), részben a királyi kamarai levéltárban (1234) és a káptalan magánlevéltárában maradt ránk (1244), de ezek közül csak az 1234. évi az eredeti, a többi későbbi másolatokból ismert. 8 A káptalan történetének kezdetéről vajmi keveset tudunk, a tatárjárás idejéről is csak annyit, hogy a vasvári kanonokok a szomszédos Ausztriába menekültek. A 13. század utolsó évtizedeitől kezdve már részletesebben értesülünk a káptalan sorsáról. 1289-ben Kanizsai Iván elfoglalta és felgyújtotta Vasvárt, 1290-ben pedig Albrecht osztrák herceg 34 más dunántúli helységgel együtt Vasvárt is Ausztriához csatolta. 1311-ben a Károly Róberttel szövetkezett osztrák hadak tartották megszállva Vasvárt, őket viszont Csák Máté és Henrik bán fia, János ostromolták meg, rájuk gyújtva a káptalan templomát, ahol a levéltár magán- és hiteleshelyi anyagának jelentős része a tűzben elégett. 9 A török hódoltság időszakáig viszonylagos béke jellemzi a káptalan életét. Hiteleshelyi tevékenysége ebben az időszakban bontakozott ki, tekintélyét országosan ismerték. A dunántúli török hódoltsági területek növekedésével párhuzamosan a vasvári káptalan működése mind jelentősebbé vált. Amikor a pécsi székeskáptalan 1543-ban Pozsonyba menekült, és Dudits András pécsi püspök eredménytelenül csalogatta kanonokjait Szigetvárra, a pécsváradi, a szekszárdi, a somogyvári bencés konventek pedig török fennhatóság alá kerültek, Dunántúl déli területei hiteles helyek nélkül maradtak. A veszprémi székeskáptalant Kecheti Márton püspök Zalaegerszegre akarta áttelepíteni, ehhez a királyi hozzájárulást is megkapta, de intézkedésének nem lett foganatja. 1551-ben a veszprémi székeskáptalan értesítette a pannonhalmi apátot, hogy székhelyükről elűzetve pecsét és jegyző nélkül vannak, hiteleshelyi tevékenységüket tovább nem folytathatják. 10 A kapornaki és zalavári konventek hiteleshelyi működése az 1567. évi törökdúlással megszűnt. 1575-ben Zala megye úgy rendelkezett, hogy az állandó török támadások miatt a zaíavári és kapornaki bencés konventek levéltárait a biztonságosabb Vasvárra kell átszállítani. E rendelkezést ekkor mégsem teljesítették. 1580-ban meg kellett azt ismételni, de akkor már olyan formában, hogy e levéltárak anyagát Szombathelyre szállítsák. Közben ugyanis a vasvári káptalan átköltözött Szombathelyre, 11 23
