Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Bariska István: Küzdelem az ausztriai zálogon levő Kőszeg városa és az uradalom között a 16. század derekán

Kőszegből falut akart csinálni,

176 kiváltságainak megfosztásával, panaszolja a város jegyzője a kormányszéken, és ezt azután maga neuhofi Jurisich sem tagadta le 1570. december 6-án, amikor vagy ötven polgár alkalmi gyülekezését felhasználva lázító beszédet mondott a város hatósága ellen.

177 Az erőviszonyok ekkorra kiegyenlítődtek, kiváltképp az 1568-as szerződéshez képest. Pedig úgy tűnt, hogy a kormányszék és a kamara 1569 őszén leküldött elszámoltató bizottságának jelentése, valamint II. Miksa erre kiadott rendelete végleg kiszolgáltatta Kőszeget az ausztriai érdekeknek, és egyúttal az uradalomnak. S. Az udvar és a kamarai revíziós bizottság álláspontja Az elszámoltató bizottság (R.K.Mt. etc. Rathen vnd verordenten Comissarien der Phanndschafftbereitung) 1569 novemberében szállt ki a kőszegi uradalom zálogbérletének és jövedelmének ellenőrzésére. Tevékenységét két dolog jellemezte: rendkívüli elfogultsága az uradalom javára II. Miksa elgondolása szerint, s az a szándéka, hogy általában támadja meg a városi intézmények, a városi önkormányzat alapjait. így például kétségbe vonta a polgári tulajdonban levő ház- és telekingatlanok városi felügyeletének a jogát, azaz a város telekkönyvi joghatóságát (Grundobrigkeit), amely közvetlen kapcsolatban állt Kőszeg törvényhatósági jogával (lurisdiction). A commissio ezzel megkérdőjelezte Kőszeg első fokú bíróságának adott végrehajtó hatalmat, a Hochgericht (iurisdictió maior) jogának gyakorlását, amely egyébként az egész uradalomra vonatkozott. A városi törvényszék (Stadtgericht) intézményét, amenynyiben büntetőperes joghatósága volt egyben és ius gladiival, a halálbüntetés jogával is rendelkezett Hochgericht-nek nevezik a források. Ezzel szemben az uradalom törvényszékét Landgericht kifejezéssel illetik, de csak akkor, ha pallosjoga volt. Kőszeg ekkor az uradalom falvaira vonatkozóan is gyakorolja a pallosjogot. Tehát Hochgericht-jének hatásköre Szabadbárándra (Hungarisch Warastorff), Locsmándra (Leutzmonsburg), Répcesarudra (Frannckenau) Németzsidányra (Rockhendorf), Felsőcákra (Obertzackhersdorff), Alsócákra (Vnndertzackersdorff), Tömördre (Diemattern), Aszszonyfára (Frauendorff), Gencsre (Gennsdorff), Pösére (Patscharn), Lukácsházára (Lucatschhoff), Doroszlóra (Grilsdorff), is kiterjedt. Ezen a téren került szembe egymással az uradalom joghatósága (Landgericht) a város törvényszékével (Stadtgericht). Bonyolította a kérdést, hogy mintegy harmincéves szünet után ismét működött a pártatlan bíróság intézménye (unparteiisch Geding), egyelőre négy város, pontosabban ugyanazon négy város küldött bírótársainak részvételével. A commissio jelentése alapján neuhofi Jurisich esélye 1569-70-es esztendőkben igen megnőtt az első fokú fellebbviteli bíróság jogkörének megragadására, sőt a város kegyúri jogának (Vorschlagsrecht, Lehensgerechtigkeit) megszerzésére, vagy legalábbis arra, hogy gyakorlásába beleszóljon. Nagy küzdelembe került a városnak, hogy a polgárvagy on felügyeletének jogát, a polgár szabad végrendelkezését és a gyámügyeket végül is megtarthatta. Az elszámoltató bizottság legfőbb törekvése az volt, hogy Kőszeget a készülő új urbáriumba bevegye. Ennek érdekében a szolgáltatások teljes rendszerét átértékelte, sőt kifejezetten csak az udvart vagy egyházi hatóságokat illető szolgáltatást is ide vett be. Ez azt jelentette, hogy bizonyos rendeltetésű városi adónemek kezelését, illetve elszámoltatását az udvar az uradalomra ruházta át. Ilyen volt az ún. Wochenpfennig, a később rendszeressé vált városi adó, a Spital-földek adójának elszámolása és a sókamara (Salzkammer) jövedelme.

178 Nyilván nem lehet csodálni, hogy az uradalom nemcsak pénzbeli, hanem a természet81