Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Bariska István: Küzdelem az ausztriai zálogon levő Kőszeg városa és az uradalom között a 16. század derekán
azokat a polgárokat, akik a város első fokú joghatóságát kikerülve jogorvoslatra az uradalom törvényszékét keresik fel. Nemcsak a Forintos-Kersner-féle per során tapasztalt bizalmatlanság kísértett itt, amikor Kőszeg adminisztratív úton zárta el a polgárok elől az uradalom joghatóságát. Az uradalom ugyanis olyan reményeket igyekezett kelteni, hogy a városi törvényszéknél igazságosabb és kedvezőbb feltételeket tud biztosítani a polgárok számára is. Egyúttal azzal vádolta Kőszeget, hogy jogellenesen bíráskodik, a tartományi jogrend ellenére (wider Recht, Lanndt-und gerichtsordnung) Ui7 cselekszik, sokszor a perbeli felek consensusa nélkül. Nemcsak elfogultsággal, hanem önkényességgel, a pereskedő polgár alapvető jogainak megsértésével vádolta Kőszeget. Ennél is veszélyesebb volt azonban az a kijelentése, hogy a tartományi jogrend képviseletét Kőszegen csak az ő ausztriai zálogbirtokának joghatósága tudja ellátni. Ezen a ponton kísérelte meg a várót szembeállítani az udvar érdekeivel. Az udvar ugyanis arra számított, hogy az ausztriai koronazálogon levő Kőszegen, valamint a kőszegi uradalomban a törvényhozói, bírói és végrehajtó hatalmat minden szinten tartalmilag ausztriai mintára szervezik meg a 16. században. Ezért részesítette mindig előnyben a bérlet kiadásakor a tartományi jelöltjeit a magyarországi birtokosokkal szemben. 168 Amikor azonban magyarországi nagybirtokosok kerültek a kőszegi uradalom élére, a kamara egészen szokatlan módon politikai, a tartományi érdekeket szolgáló feltételekkel tűzdelte meg az eleddig csak pénzügyi feltételeket tartalmazó zálogleveleit. 109 Ezekben többek közt megjegyezte, hogy az uradalom, miként a város is, kizárólag az osztrák törvénykezési gyakorlat szerint járhat el. E kizárólagos feltételnek a megvalósításában az udvar rendkívül fontos szerepet szánt az osztrák zálogbirtokosok kezére került kőszegi záloguradalomnak. Részben ez volt az alapja az udvar és az osztrák zálogbirtokos és császári kapitány érdekszövetségének. Ezzel a programmal kapcsolta össze neuhofi Jurisich a saját magánföldesúri érdekeit, ezért hivatkozott arra, hogy a „Vatterlanndt"-ot 170 neki a kőszegi térségben védelmezni szent kötelessége. Ezek után valóban érthetetlen Károly főherceg bécsújhelyi udvarának támogatása, amelyben Kőszeg városát, polgárait részesítette, s az is, hogy ez az állásfoglalás kedvező befolyással volt II. Miksa udvarára is. A források azonban mégis azt igazolják, hogy megkezdődött a város belső stabilizációs folyamata az 1570-es évek elején, amikor a városvezetés meglehetősen aulikus, kisebbségben levő német elemé volt. 171 Erre a fordulatra számított az uradalom. Valóságos pánikba esett a város és a bécsújhelyi udvar újdonsült szövetsége hallatán. Az 1568-as szerződésben neki biztosított előnyök tudatában, de hatalmi fölényét is kihasználva kísérelte meg saját földesúri igényeinek kielégítését: lázadást szimatolva be akarta tiltatni az önkormányzati testület összejöveteleit, hiába tiltakozott a város, hogy üléseit mint Stadtobrigkeit saját ügyei megtárgyalására tartja. 172 Kétségbe vonta jogát a vásárokon helypénz (Stanndgeldt) szedésére, tömlöcbe vetette Paul Plakhulovith 173 kőszegi polgárt, mert fogatát a Bécsbe utazó városi küldöttség rendelkezésére bocsátotta. 174 A bor- a gabonatized bérlete ez idő tájt neuhofi Jurisich kezében volt. A beszedés azonban a város feladata maradt. Az uraság azonban ezt nem vette figyelembe: embereivel polgárházakba tört be, és az ún. legjobb tized (der meist vnnd grossest Kheller, das meist Zehent) jogát magának tartva fenn rabolta a város pincéit. 173 Máskor meg iparosokat veretett láncra vagy félholtra, mint Thaman Schmidt kovácsot, André Sorger cipészt, Joseph Mauer kőművest, mert különböző okokra hivatkozva nem teljesítették a várúr parancsára kiadott munkát. Az uradalom saját földesúri érdekeit igyekezett érvényesíteni a várossal szemben, miközben arról biztosította az udvart, hogy a tartomány szolgálatában cselekszik így. í<o
