Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

A -város árvaszéke önállóan működik, s mind a bíróságokkal, mind pedig egyéb liatóságokkal, ide értve a fellebbezési hatóságokat is, közvetlenül érintkezik. A városi .árvaszék külön pecséttel bír. Hatásköri területe Szombathely város. A szervezeti szabályozás mellett az ügyköri és adminisztratív szabályozás részletes taglalása túl messze vinne. Mindezek csak ideiglenes megoldások voltak mindaddig, amíg az árvaszékek működése központilag is szabályozást nem nyert. Ez a központi szabályozás történt meg az 1877. évi XX. te. II. részében a 169— 306. §-okban. A törvény a városok (községek) gyámügyi tennivalóit a II. rész VI. fejezete értel_mében így foglalja össze: felveszi a haláleseteket, gondoskodik a hagyaték biztonságáról, nevezett gyám vagy gondnok nem létében gyámot vagy gondnokot hoz javaslatba (169. §.). A közgyám feladatkörét 10 pontban foglalja össze a törvény. A feladatok lényege a zár alá vett hagyaték felügyelete, gyám vagy gondnok javaslatba hozása, közreműködés .a leltározásnál, a gyám vagy gondnok helyettesítése a kirendelésig, a rokonok helyettesítése, közvetítés a szülők és rokonok között, a gyámoltak és gondnokoltak nyilvántartása, a gyámok és gondnokok eljárásának felügyelete. A gyámügyi tennivalókat a városokban a városi árvaszék gyakorolja. (172. §.), mely szervezetileg (176-197. §.) nagyjából azonos a város 1872. évi szabályrendeletében foglaltakkal, annak részletesebb kidolgozásával. A törvény meghatározza még a másod- és harmadfokú hatóságokat is. Városi árvaszékek másodfokú fellebbezési hatósága a törvényhatósági árvaszék, míg harmadfokon a megyei közigazgatási bizottság. Az árvaszék szervezetileg és hatáskörileg nem változik a kapitalizmus korának folyamán. Az alaptörvényt kiegészítő törvények és rendeletek az 1885. évi VI., az 1894. évi XVI. törvények, valamint az 1902. évi 128.00, és az 55.200 BM. rendeletek. Hasonlóan a közgyám jogait és kötelességeit kiegészítette az 1902. évi 129.000 BM. számú rendelet. Az árvaszék egyébként a kezdettől fogva önálló ügykezeléssel rendelkezik, s iratai és nyilvántartásai az egész kapitalista korból rendelkezésre állnak. A rendőrség: 1870-1920 A városi rendőrségi szervezet Szombathelyen a kiegyezés korában alakult ki. Mint minden mást, ezt is a társadalmi szükségszerűség hozza létre az 1860-as években a városi rendőrhadnagy személyében, aki inkább katonai, mint közrendészeti kérdésekkel foglalkozik, 1870-ben jut el odáig a város tanácsa, illetve a közgyűlés, hogy a kérdést véglegesen rendezze. A rendezés céljából bizottságot küld ki, s a bizottság javaslata alapján készíti és fogadja el annak szervezési és működési szabályzatát.

32 A szabályzat első része a rendőrség szervezetét rögzíti 8 pontban. A rendőrség addig is, amíg a városkapitányi hivatal felállítást nem nyert, a városbíró alá rendeli, s személyzetét 1 hadnagyban mint rendőralbiztosban, és egy közrendőrben határozza meg. A szabályzat második része a rendőrség jogait, harmadik része pedig kötelességeit foglalja össze. Előbbi a rendfenntartás, a figyelmeztetés, letartóztatás és fegyverhasználat jogait tisztázza, mindegyiket gondosan pontokba foglalva a 11. §-ban a kötelességeket. Ezek: őrködni a rend és csend fenntartása felett, a hivatalos titkokat megőrizni, nappal és éjszaka a város egész területén felügyelni, a bűnesetekről a kihágásokról jegyzéket vezetni, azokat lehetőleg megakadályozni, a tetteseket üldözni. Ellenőriznie kell, hogy a biztonságra, az utcai rendre, az építkezésre, a közerkölcsiség megóvására 219