Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

vonatkozó szabályok megtartatnak-e, ezenkívül felügyel az utakra, hidakra, gyakorolja a piaci felügyeletet s általában a város közönségét oltalmazza a véletlen eshetőségek ellen. Mint a szabályzatból is kitűnik, az a városi rendőrségnek közrendészeti feladatait hangsúlyozza elsősorban, ám lényegileg változik meg két év múlva ez a szerep, amikor a rendőrkapitány, mint a városi közgyűlés és a tanács felelős közege a kapitányi hivatal vezetője lesz. Ettől fogva jobban kidomborodnak a rendőrkapitánynak mint a város kapitányának közigazgatási funkciói, amelyet jeleznek teendői között az alábbi pontok, amelyekkel korábbi ügyköre bővül: f) katonai beszállások, katonai összeírások és lajstromok összeállítása; g) a városi előfogat ügy és közmunka kezelése; h) a cselédrend, bejelentési és idegenügy kezelése; i) a katonai és honvédi szabadságok nyilvántartása; m) valamennyi nyilvános helyiség és bordélyházak rendőri és egészségi tekintetben való felügyelete; n) valamennyi körözések, dolog és hajléknélküli egyének eltoloncolása, az útlevél és házalási ügy, igazolási jegyek kiszolgáltatása; o) közgyűlési és tanácsi meghagyások végrehajtása és idegen rendőri hatóságokkal levelezés; p) a piaci árak nyilvántartása és a mértékek valamint a mértékhitelesítés feletti őrködés; q) a kórházi ápolási díjak és illetékek beszedése stb. A rövid, kivonatos szemlélődés is meggyőz bennünket arról, hogy a rendőrkapitányi hivatal fejlődésének - feladatainál fogva - lépést kellett tartania a város fejlődésével, s nemcsak létszámban kellett rohamosan gyarapodnia, hanem szervezetileg is differenciálódnia kellett, s osztályainak ki kellett épülnie. A rendőrkapitány személyének jelentőségét mutatja, hogy már az 1886. XXII. te. §-a főispáni ügykörbe utalja kinevezésének jogát, szemben a többi választott városi tisztségviselővel, s egyúttal megindul a rendőrségnek, mint városi hivatalnak osztályokra tagozódása. A rendőrségnek eredetileg is már két osztálya van, a városkapkányi hivatal külön iktatóval és irattárral, amely a katonai vonatkozású ügyeket, a másik önállóan a rendészeti vonatkozású ügyeket intézi. A város 1888-ban megszerkeszti a rendőrség meggyarapodott létszámának szolgálati szabályzatát,

3J s 1897. évi szabályrendeletében részletezi először a rendőrkapitányi hivatalnak, mint hatóságnak ügybeosztását Eszerint a rendőrkapitánynak van: a) katonai ügyosztálya, amelynek vezetője a rendőrkapitány; b) kihágási ügyosztálya, amelynek vezetője a rendőrfogalmazó; c) büntető osztálya, amelynek vezetője a segédfogalmazó, aki mellett a polgári biztos működik; d) bejelentési ügyosztály, amelynek élén a nyilvántartó áll, aki a rendőrkapitánysági hivatal irodájának vezetője is. A város 1911. évi szabályrendelete még tovább alakítja az osztályokat és ügyköröket, s négy ügyosztályt sorol fel: I. közigazgatási, II. katonai, III. kihágási, IV. bűnügyi, amelyek közül a bejelentési ügyosztályt a közigazgatási vette át, s azon belül a bejelentőhivatal néven működött. 220