Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

6. A ioo forinton felüli adózók nyilvántartása. 7. Lőfegyverek nyilvántartása. 8. Adóügyi levelezés az adófelügyelőségekkel és vidéki adóhivatalokkal. 9. Végrehajtók ellenőrzése. 10. Vele szemben a könyvelő a város háztartási pénzügyeit intézi, tulajdonképpen városi főkönyvelő, aki a leltárak készítésétől az évi költségvetés összeállításán át a zárszámadásig ellátja a tennivalókat az alapok és alapítványok, valamint az árvák vagyonának kezelésével egyetemben. Ezzel a szétválasztással kezdődik tulajdonképpen és indul meg a későbbi városi hivatali rendszer kialakulása, amely a számvevőség, a pénztár és az adóhivatal megalakulásával ér véget. Először a számvevőség és a pénztár válnak szét. A választást megelőzi egy szabályrendelet, amelyet 1892-ben ad ki a város „Szombathely rendezett tanácsú város pénztári kezelése és számviteléről".

23 A szabályrendelet, amelynek lényege, hogy a lehető legrészletesebben szabályozza azoknak a könyveknek a vezetését, amelyet a pénztári és számvevői munka megkíván, s tulajdonképpen a háztartási ügyek vonalán kialakul a számvevőből az adószámvevőség, míg a pénztáros önálló munkakörben mindkét számvevőség ellenőrzését képező pénztári munkákat látja el. A szétválasztást pontosan tükrözi a város 1897. évi önkormányzati szabályrendelete, amely a megalakult városi számvevőséget mint Közigazgatási és adószámvevőséget említi és sorolja fel ügykörét és feladatát, s külön foglalja össze a Pénztári hivatal ügykörét. Erre a szétválasztásra azonban ekkor már valóban szükség volt. A város számvevősége ugyanis 11 főből állott, a főszámvevő vezetése alatt. A főszámvevő az egyesített számvevőség mindkét osztályának pontos és kötelességszerű ellátásáért mint főnök felelős, és a munkarend meghatározása és a teendők arányos beosztása felett rendelkezik. Beosztottjai a számvevő, három számtiszt, három végrehajtó, három adóvégrehajtói becsüs. A számvevőség közigazgatási osztályának ügykörét a szabályrendelet a következőkben határozza meg: 1. Szerkeszti a városi háztartás, a város kezelése alatt levő alapok és intézetek költségvetés-tervezetét. 2. Negyedévenként a tanácsnak a költségvetés állásáról kimutatást terjeszt be, 3. A költségvetésben megállapított kiadási tételek utalványozása, címek nyilvántartása, az utalványozásoknál az egyes címeken előirányzott összegek túllépésének megakadályozása. 4. A pénztári hivatal havi számadásainak ellenőrzése. 5. A számadások indokolt példányainak minden év február hó végéig a tanácshoz beterjesztése. 6. A város vagyonának leltári nyilvántartása, a város alapjairól, adósságairól, pénzkészletek és tőkék elhelyezéséről nyilvántartások vezetése. 7. A város Összes pénztárainak ellenőrzése. 8. A városi vagyon tűzkár elleni biztosítási határidejének nyilvántartása. 9. Az előlegek nyilvántartása. 10. Polgármesteri és tanácsi felhívásra véleményadás. 11. Főkönyvi kivonatok kiszolgáltatása. 12. Ellenőrzése annak, hogy magánfelek csak a pénztáron keresztül fizethetnek a városnak. I

3« Ügyiratok intézése. 216